Finnország a második világháború óta arra készül, hogy mi van, ha Oroszország megtámadja

április 1., péntek 18:06
26

A finnek nem bízzák a véletlenre, hogy Vlagyimir Putyinnak kedve szottyan-e ellenük is hódító hadjáratra indulni Ukrajna megtámadása után, kész tervük van erre az esetre.

Finnország nem tagja a NATO-nak, és bár mindig is nyitva hagyta ezt a kérdést, komoly csatlakozási szándék nem mutatkozott az elmúlt időszakban. Most azonban a finn vezetők az orosz–ukrán háború kapcsán elgondolkodtak, hogy érdemes lenne-e mégis csatlakozni. Válaszul az orosz külügy fenyegetőzésbe kezdett, „hátrányos katonai és politikai következményeket” helyezett kilátásba.

Jelenleg ha az orosz katonák felsorakoznának az 1340 kilométer hosszú közös határszakaszon, akkor a finnek csak magukra számíthatnának. Erre elég jól fel is vannak készülve, Finnországnak van egy „átfogó biztonsági stratégiája”, ami nemcsak a hadseregre, hanem a civil társadalomra is kiterjed:

  • legalább hat hónapra elég tartalékuk van üzemanyagból és gabonából, és a gyógyszercégeket is kötelezték, hogy 3-10 hónapra elég gyógyszermennyiség legyen raktáron,
  • kiforrott civil védelemi rendszerük van, egy bizonyos méret felett minden épület rendelkezik bombabiztos óvóhelyekkel, a lakosság többi része föld alatti evakuációs központokba menekülhet, amikben nemcsak parkoló van, de még jégpálya és uszoda is,
  • természetesen hadseregük is van, nem is kicsi, ugyanis a felnőtt lakosság egyharmada tartalékos, ezzel az ország méretéhez képest Európa egyik legnagyobb katonasága az övék.

„Felkészítettük társadalmunkat, a második világháború óta erre a helyzetre készülünk” – mondta Tytti Tuppurainen, Finnország EU-minisztere, aki szerint a finneket nem érte meglepetésként az ukrán háború, mert nyolc évtizedet éltek először a Szovjetunió, majd Oroszország árnyékában.

A finn biztonsági stratégia egyáltalán nemcsak hadi készültséget jelent, ennél sokkal több van mögötte, ami egy esetleges természeti katasztrófától, kibertámadásoktól vagy a koronavírusnál is pusztítóbb világjárványtól is óvhat. A Finn Nemzetközi Ügyek Intézete törvényeket és jogszabályokat is dolgozott ki ezekre a krízishelyzetekre, hogy egy válság alatt rendezett maradhasson a társadalom.

Finnország informális hálózatokat is kialakított a politikai, üzleti és civil szervezetek elitjével, hogy közösen készülhessenek fel a legrosszabbra. Ez a hálózat folyamatosan vizsgálja, melyek a biztonsági stratégia fő gyengeségei, és igyekszik ezeket kijavítani, hogy a lehető legtöbb rugalmasságot teremtse meg a rendszerben, mielőtt egy válság bekövetkezne.

„Tekintettel geostratégiai fekvésünkre, nagy földterületeinkre és alacsony népességünkre, mindenre szükségünk van, hogy megvédjük az országot. Folyamatosan és több szinten képezzük magunkat, hogy mindenki tudja, mit kell tennie, ide értve a politikai döntéshozatalt, a bankokat, az egyházat, az ipart és a médiát. Ennek az a célja, hogy a társadalmat válságmódba tudjuk állítani, ha arra van szükség” – mondta Janne Kuusela védelempolitikai igazgató.

A finn DNS

Finnország felkészültsége nagy részben a Szovjetunióval vívott háborútól eredeztethető. 1939–40-ben a finnek az úgynevezett téli háborúban intentív háborút vívtak a Szovjetunió visszaszorításáért, ám a területük egy részét elvesztették, beleértve Viborg városát és egyik fő ipari körzetüket.

„A történelem során sok rossz tapasztalatunk volt. Ezeket nem felejtettük el, a DNS-ünkbe van írva. Éppen ezért nagyon óvatosak voltunk, hogy megőrizzük az ellenálló képességünket” – mondta Sauli Niinistö finn elnök, aki egy közvélemény-kutatásra hivatkozva azt is állította, hogy háború esetén a finnek háromnegyede kész lenne harcolni a hazájáért.

Finnország hadereje körülbelül 280 000 főt számlál, emellett összesen 900 000 tartalékos van kiképezve. A finnek a hidegháború után sem vezették ki a kötelező katonai szolgálatot, miközben Európa számos országában eltörölték azt. Helsinki a haderőre fordított kiadásokat sem csökkentette.

Ha kitörne a háború, szerte az országba vadászgépeket telepítenének, a főbb hajózási útvonalakat telepakolnák aknákkal, de a szárazföldi védelmet is előkészítenék, például hidak felrobbantásával.

Az ország fővárosa, Helsinki olyan, mint egy nagy svájci sajt: több tucatnyi kilométeres alagúthálózat van a föld alatt, ezért gyorsan lehetne evakuálni a civileket. A fegyveres erők parancsnoksága egy gránitdomb alatt van 30-40 méterrel.

Stratégiai készletek

Az előkészületekben és a válságkezelésben fontos szerepet játszik a finn vállalati szektor is. Minden kritikus iparág – a távközlés, az élelmiszer-ellátás vagy az energiaipar – évente többször találkozik, ahol megvitatják a biztonsági kérdéseket, amelyek az ágazatukat érinthetik egy háború vagy krízis esetén. A kutatók szerint Finnország stratégiájának ez az egyik legnagyobb erőssége.

A Nemzeti Vészhelyzeti Beszerzési Ügynökség (NESA) segít a céghálózat koordinálásában, de feladatai túl is mutatnak ezen. 2,5 milliárd eurós mérlege van, amely hat hónapi gabonakészletből – például búzából és zabból –, benzinből és gázolajból, továbbá nyilvánosságra nem hozott stratégiai eszközökből áll. A NESA-nak többek között abból van kerete erre, hogy illetéket gyűjt be minden fosszilis tüzelőanyag- és villamosenergia-vásárlás után. A NESA felügyeli azt is, hogy a gazdálkodók elegendő gabonát termeltek-e az évben.

Tanfolyamokkal készülnek

A finn vezetők nem tartják elegendőnek, hogy katonailag és gazdaságilag felkészültek egy háborúra, erre a társadalmat is trenírozzák. Évente négy alkalommal tartanak válságkezelési tanfolyamokat politikusoknak, üzletembereknek, az egyház képviselőinek, a médiának és a civil szervezeteknek. Ezek a tanfolyamok egy hónapos intenzív programok, amelyeket magas rangú katonatisztek, kormánytisztviselők tartanak, és amelyek magába foglalnak egy válságszimulációt is. A találkozóknak a felkészülésen túl az a lényegük, hogy a különböző szektorok szereplői megismerjék és a politikusok számára világossá tegyék, milyen problémák merülhetnek fel egy krízishelyzetben, amikre megoldást kell találni.

Az elmúlt években nagyjából 10 ezer embert képeztek ki ezeken a kurzusokon, regionálisan pedig még 60 ezret.

A jogszabályok és a törvények is készen állnak egy háborúra. A finnek megijedtek, amikor Oroszország 2014-ben illegálisan annektálta a Krímet, ekkor gyorsan átnézték az ország összes biztonsági jogszabályát, és frissítették azokat. A törvényeket is úgy hozzák meg, hogy azok tartalmaznak egy olyan részt, hogy mi történik az adott jogszabállyal, ha válsághelyzet alakul ki.

Ha ez még nem lenne elég, Finnország nemcsak a katonai fenyegetésére összpontosít, a támadások egyéb formáira is fel van készülve: legyen az egy vízforrás megmérgezése, egy erőmű üzemképtelenné tétele, vagy éppen kibertámadás. (Financal Times)

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt