A szavazatok összeszámolása után megvan a választások egyelőre nem hivatalos végeredménye. A pártlistákra adott szavazatok 54,1 százalékát kapta a Fidesz, több mint 3 millióan szavaztak a kormánypártra. Illetve, hát kormánypártokra, hiszen ott van a lista nevében a KDNP is.

link Forrás

Soha ilyen sok szavazatot nem kapott még párt Magyarországon.

Ha csak a hazai szavazatokat nézzük, arányaiban a Fidesz 2010-ben jobban szerepelt, a voksok 52,73 százalékát gyűjtötte be az első kétharmad eljövetelénél.

link Forrás

Csakhogy 2014-től a Fidesz beépítette a rendszerbe a határon túli levélszavazatokat is. Most a levélszavazatok 94 százalékát kapta a kormánypárt, ez plusz 247 954 szavazatot hozott a Fidesznek. (Hogy a Vajdaságban hogy szálltak be Fidesz-közeli civil szervezetekhez köthető aktivisták, arról ezt a videót érdemes megnézni. Az Erdélyben megtalált, megégetett szavazólapok ügyét pedig nem lehet megvizsgálni.)

link Forrás

Hogy milyen óriási a különbség: az ellenzéki listát a Fidesz 247 954 szavazatához képest mindössze 10 820 levélszavazat erősítette a határon túlról.

link Forrás

Az ellenzéknél az összes listás szavazatnak mindössze 0,55 százaléka levélszavazat, a Fidesznél ugyanez az arány már 8,1 százalék.

link Forrás

Messze nem ez döntötte el a választást, mindenesetre ha pusztán a hazai szavazatokat nézzük, akkor a Fidesz az összes pártlistára adott szavazat 49,71 százalékát kapta, a levélszavazatokkal együtt már 54,1 százalékot. Ami így már rekord.

Most már pontosabban látszik az is, hogy az ellenzék mennyi szavazót veszített 2018-hoz képest:

753 711 szavazattal kapott kevesebbet a közös ellenzéki lista, mint amennyit négy éve kaptak az összefogásban résztvevő pártok.

Miközben

• a Fidesz listára 200 ezerrel többen szavaztak,
• a Mi Hazánkból 330 ezer szavattal parlamenti párt lett,
• a Kutyapárt 86 ezerrel növelre a táborát (99 ezerről 185 ezerre), ami így is csak 3,2 százalékot ért, és nem jutottak be a parlamentbe.
• És 120 ezerrel kevesebben mentek el szavazni most, mint 4 éve.

Ami érdekes, hogy hiába növelte rekordméretűre a szavazótáborát a Fidesz, az egyéni mandátumaiból veszített.

Budapesten az eddigi kormánypártiból ellenzéki lett a II. kerület, a VIII. kerület, a XI. kerület, a XII. kerület és a végül a XVI. kerület is. Kevesen múlt a teljes ellenzéki tarolás a fővárosban. Egyetlen egy helyen nyert a fővárosban a Fidesz, a XVII. kerületben. Itt lett a 106 választókerület közül a legszorosabb eredmény, az eddigi képviselő, Dunai Mónika 381 szavazattal előzte meg Szilágyi Györgyöt.

Szilágyi volt a fővárosban az egyesült ellenzék egyetlen jobbikos jelöltje, és az egyetlen, aki nem tudott nyerni. Jobbikos jelölt sehol nem tudott egyéni mandátumot szerezni az országban, még Dunaújvárosban sem, ami jobbikos fellegvárnak számított eddig.

Az egyéni mandátumkat nézve Dunaújváros volt az egyetlen választókerület, amit 2018-hoz képest meg tudott fordítani a Fidesz. (A jobbikos Kálló Gergely 896-tal kevesebb szavazatot kapott most, mint amennyivel Pintér Gábor nyert itt 2018-ban, még nem közös ellenzéki jelöltként.)

A már átalakított választási rendszerben, a 106 egyéni mandátumból a Fidesz

• 2014-ben 96-ot nyert meg
• 2018-ban 91-et
• 2022-ben 87-et.

A 18 fővárosi választókerületből 17-ben nyert az ellenzéki jelölt, vidéken viszont a 88 választókerületben 86-ban a fideszes induló nyert.

Érdekes adat: két olyan fideszes képviselő van, akik zsinórban harmadszor veszítettek, ráadásul rendre ugyanaz győzte le őket. Földesi Gyulát a XX. kerületben Hiller István, Németh Szilárdot Csepel-Soroksáron Szabó Szabolcs (Szabót meg is kerestük, hogyan sikerült harmadszor is nyernie a Fidesz alelnökével szemben). Listáról mindkét fideszes pechvogel tagja lesznek az új parlamentnek.

A szavazatok 54,1 százalékával és az egyéni mandátumok 82 százalékának behúzásával a Fideszé lett a parlamenti helyek 67,84 százaléka. A kétharmadhoz 133 hely kell, a Fidesznek ennél kettővel több van, és minden bizonnyal továbbra is számíthatnak az ismét mandátumhoz jutó német kisebbségi képviselőre, Ritter Imrére.

Hogy mennyire katasztrofálisan szerepelt az ellenzék, azt jól mutatja, hogy az összefogás ellenére az abban résztvevő ellenzéki pártok összesen 8 mandátumot veszítettek 2018-hoz képest (65 helyett 57 képviselőjük lesz). A belső arányok pedig jelentősen eltolódnak:

• A legnagyobb a Jobbik bukta, a korábbi 26 fős frakciója 9 fősre olvadt
• Az LMP-nek 9 képviselője volt, most úgy lesz öt, hogy a DK a saját befutó listás helyeiből egyet átad, hogy meglegyen a frakcióalapításhoz szükséges minimum 5 fő
• Az MSZP-nek 15 képviselője volt, most 10 lesz.
• A DK-frakció bővül, 9-ről 15-re (ha valóban életbe lép az LMP megsegítése, és átadnak egy helyet a listájukról)
• A Párbeszédnek 5 helyett 7 képviselője lesz. A 2018-ban függetlenként nyerő Mellár Tamás is ennek a képviselőcsoportnak lesz a tagja.
• És vadonatúj parlamenti pártként a Momentumnak is lesz 11 képviselője.