A francia elnökválasztás első fordulóján 12 jelölt indult el, közülük nyolcan nem érték el az öt százalékos eredményt. A szabályok alapján így ők nem jogosultak a kampányköltéseik visszatérítésére. Közülük többen most a szimpatizánsaikhoz fordulnak, hogy támogassák őket, különben tönkremennek.

Valerie Pécresse, a Les Républicains jelöltje 4,8 százalékot szerzett. Hétfőn kétségbeesett nyilatkozatot tett arról, hogy kampányának gazdasági helyzete kritikus.

„Én személyesen felelek ötmillió euróért” - mondta és tájékoztatott arról, hogy összesen hétmillió eurós költségvetéssel dolgoztak, amit így össze kell szedniük valahonnan.

„Azonnali segítségre van szükségünk, hogy május 15-ig össze tudjuk szedni ezt az összeget” - fogalmazott világosan Valerie Pécresse.

Yannick Jadot, egy zöldpárti jelölt 4,6 százalékos eredményt ért el, mindezt kétmillió eurós költségvetésből, és Pécresse-hez hasonlóan ő is közösségi gyűjtésbe kezdett.

Eközben a szocialisták, akik a valaha volt leggyengébb eredményüket érték el, kijelentették, hogy nekik nem kell pénz, előre megvolt a kampányuk költségvetése. „Nem fogunk csődbe menni, ahogy azt sokan szeretnék” - mondta erről Olivier Faure, a párt első titkára az 1,8 százalékos eredmény után.

Franciaországban szigorú szabályok vonatkoznak a kampányra. Összesen 16,85 millió eurót lehet költeni, amelyből az állam visszafizet akár nyolcmilliót, ha a jelölt öt százaléknál jobb eredményt ér el. Ha nem, akkor legfeljebb 800 ezer eurós támogatásra jogosult.

A második helyen végzett és a következő forduló esélyesének is tekintett szélsőjobboldali Marine Le Pen korábban például anyagi gondokkal küzdött, ám jött a segítség. Február elején derült ki, hogy egy magyar banktól kapott kölcsönt a kampányára, majd nem sokkal később az is, hogy Mészáros Lőrinc MKB-ja volt a hitelező. Több mint tízmillió eurót vett fel Le Pen, amiből tehát nyolcat most a francia adófizetők fizethetnek vissza a magyar pénzintézetnek, a maradék kettőt kell összeszednie az elnökségre törekvő jelöltnek.