A Mészáros-féle MKB hitelezte a szélsőjobboldali Marine Le Pen kampányát
2022 március 09., 08:47
Macron az elnökjelölti vitán Le Pennel szemben nemcsak az oroszoktól, de a magyar banktól felvett hitelt is felemlegette
Négy nappal a francia elnökválasztás előtt a két jelölt, Emmanuel Macron és Marine Le Pen 2 órán és 45 percen át vitáztak a tévében. Macron és Le Pen 2017-ben már vitáztak egymással, akkor Macront tekintették a vita egyértelmű győztesének, most azonban a BBC szerint Le Pen higgadtabb volt, inkább Macron volt az, aki többször félbeszakította riválisát. Közvélemény-kutatások szerint egyébként a szélsőjobboldali Le Pen lemaradt a centrista Macron mögött, de választók milliói még mindig bizonytalanok.
A legfontosabb kérdések a megélhetés, a klímaváltozás, Oroszország és a bevándorlás voltak. Le Pen szerint a franciák 70 százaléka gondolja úgy, hogy az elmúlt öt évben csökkent az életszínvonaluk. Azt mondta, ő a polgári béke és a nemzeti testvériség elnöke lesz, úgy fogalmazott: „elsőbbséget kell adnunk a franciáknak a saját országukban”.
Macron azt mondta, Franciaország példa nélküli válságot élt át a covid és a háború miatt, de ő átvezette az országot ezeken a kihívásokon, és az a célja, hogy Franciaországot erősebbé tegye. Le Pennel szemben a Telex szerint megemlítette nemcsak az oroszoktól, de a magyar banktól felvett hitelt is – hogy az MKB 10,691 millió eurót, azaz mai árfolyamon 4,1 milliárd forint hitelt adott Le Pennek. Le Pen azt mondta, azért vett fel orosz hitelt, mert egyetlen francia bank sem adott hitelt a pártjának, majd azzal vágott vissza, hogy Macronnak is kölcsönt kellett felvennie, úgy, mint több millió franciának. Az elnök erre annyit reagált, hogy a franciák nem Oroszországtól kérnek pénzt.
Macron a gazdasággal kapcsolatban erőteljesen érvelt amellett, hogy az infláció elleni, már hatályba lépett javaslatai igazságosabbak és hatékonyabbak, mint Le Pen elképzelései.
A BBC cikke szerint Macron többnyire elkerülte, hogy túl arrogánsnak vagy technokratának tűnjön, bár többször azt a benyomást keltette, mintha erőteljesebben akart volna fellépni ellenfele ellen, de visszafogta magát.
A két politikus között élénk vita alakult ki arról, hogyan lehetne csökkenteni az energiaárakat. Macron többször is megvalósíthatatlannak minősítette Le Pen javaslatait, aki azzal vágott vissza, hogy „vissza akarja adni a franciáknak a pénzüket”.
A háborúval kapcsolatban Macron azt mondta, szerinte Oroszország „végzetes úton halad”, és Franciaországnak, illetve Európának katonai felszereléssel kell ellátnia Ukrajnát, ahonnan be kell fogadni a menekülteket. Le Pen pedig, akit a Kremlhez fűződő szoros viszonya és orosz bankhitele miatt is kritizáltak, arra figyelmeztetett, hogy ha fegyvereket küldenek Ukrajnának, azzal Franciaország beszáll a háborúban. Ugyanakkor támogatta Macron Ukrajnát támogató és menekülteket befogadó politikáját.
Az Európai Unióval kapcsolatban Marine Le Pen megváltoztatta politikáját, és az EU-ból való kilépés helyett már az EU-n belülről keresi a változást. Macron ebben a témában azzal érvelt, hogy szerinte Le Pen „nemzetek Európájáról” szóló elképzelésével „hazugságot árul”, szerinte az az EU végét jelentené.
Le Pen pedig azt mondta, hogy a jelenlegi Európai Unióban Franciaország nem tudja megvédeni az érdekeit, és ha ő nyerne, nem tárgyalna tovább olyan kereskedelmi megállapodásokról, amelyek „ártanak a francia termelőknek és gazdáknak”. (BBC)
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.