Negyedszer nyerte agyon magát a Fidesz országgyűlési választáson, az általa kiépített rendszer és annak működtetői győztesként is egészen kicsinyesen tudnak viselkedni.

Az alaphangot maga Orbán Viktor adta meg, amikor a győzelmi beszédében belerúgott az oroszokkal háborúban álló ukrán elnökbe.

Orbán a győzelmi beszédében nem tért ki a kormány homofób ("gyermekvédő") népszavazására, nem véletlenül. Az ugyanis érvénytelen lett. Ebben nagy szerepe volt azoknak a civil szervezeteknek, akik kampányt indítottak, hogy a manipulatív kérdésekre érvénytelenül kell szavazni. Bejött, soha ilyen sokan, több mint 1,7 millióan nem szavaztak még érvénytelenül. A Nemzeti Választási Bizottság kormánypárti többsége pedig elérkezettnek látta az időt, hogy megbüntesse az érvénytelen szavazatra buzdító civil szervezeteket. Az NVB úgy látta, hogy az érvénytelen szavazat jogsértő, a kampány pedig jogellenes, „nemcsak szétfeszíti, hanem át is töri a közvetlen hatalomgyakorlás alkotmányos célját és a mögötte meghúzódó jogalkotói akaratot”. Az abszurd és nyilvánvalóan jogellenes NVB-határozatokról és a civilek fellebbezéséről akkor részletesen beszámoltunk. És az ügy még messze nem jutott nyugvópontra.

A puffogó hírolvasó

A köztévén a választásokig Márki-Zay Péterről csak azt tudhatták meg a nézők, ami a Fidesz narratíváját erősítette (háborúba akarja vinni az országot) vagy valamilyen negatív kontextusban bukkant fel az ellenzék volt miniszterelnök-jelöltje (tényleg csak pár cím: A háború elől menekülőket használja pénzgyűjtésre Márki-Zay Péter, Márki-Zay ezúttal egy veszprémi fiatallal keménykedett, Bajban van a számokkal Márki-Zay Péter, A nőket sértegette Márki-Zay Péter, Márki-Zay folyamatosan sérteget). A stúdióba mindössze egyszer hívták, 5 percet kapott, reggel 8-kor. Majd már a választás után lehetőséget kapott a 48 perc című műsorban, ahol Lánczi Tamás folyamatosan arra próbálta rávenni, hogy mondjon valami rosszat korábbi szövetségeseiről. Márki-Zay ebben csak részben volt partner, miközben elmondta a véleményét a köztévéről is.

De a jelek szerint ez a már csak választások után biztosított szereplés is sok volt Németh Balázsnak, a Híradó műsorvezetőjének, aki egyúttal meggyőzte magát arról is, hogy semmi értelme a politikai vitáknak, amik egyébként a Fidesz miatt maradtak el ebben a kampányban is.

A győztes kisvonalúsága

Menczer Tamás külügyi államtitkár Budakeszin győzte le Szél Bernadettet, meglepően magabiztosan. Hiába a siker, a kampányüzemmódból Menczer nem tudott átváltani. A külügyminisztérium sajtóosztálya (!) küldött nekünk egy levelet, hogy Menczer Tamás reagált az egyik cikkünkre. A cikk arról szól, hogy Hadházy Ákos szerint ha már Márki-Zay Péter nem ül be a parlamentbe, akkor a mandátumát Szél Bernadettnek kellene adni, aki az ellenzék egyik legaktívabb, legelszántabb, legnépszerűbb és hiteles tagja. Valamiért Menczer azt érezte, hogy neki ebben meg kell szólalnia, a külügy pedig fontosnak tartotta elküldeni ennek a Facebook-posztnak a linkjét.

Lehetett volna akár úgy is tenni, mint a XVI. kerület fideszes polgármestere, Kovács Péter. A fideszes Szatmáry Kristóf elbukta az egyéni mandátumot, de listáról bejutott a parlamentbe, Kovács szerint így végülis az egyéniben győztes ellenzéki Vajda Zoltánnal is nőtt a kerületért dolgozó képviselők száma.

Szatmáry maga annyira nem viselte jól a vereséget. Külön grafikonokat készített arról, hogy a XVI. kerületben nyert:

link Forrás

És végülis a kerületiek őt választották

link Forrás

Csakhát ehhez a választókerülethez tartoznak nem XVI. kerületi szavazókörök is.

A háromszoros vesztes Németh Szilárd is úgy tett, mintha egyéni mandátumot nyert volna, és nem a listán surrant volna be megint a Parlamentbe.

link Forrás

A kormányinfó korlátozása

A sokadik kétharmad alatt tovább szűkíti a sajtó kérdezési lehetőségeit a kormány. Szentkirályi Alexandra jelentette be, hogy Gulyás Gergellyel egyeztetve a jövőben maximum kétórás lesz a kormányinfó, tessék kevesebbet kérdezni.

link Forrás

Ez a két óra pedig hamar elrepül, pláne úgy, hogy a Mit, miért tesz a kormány? című sajtótájékoztatón nagyrészt az a téma, hogy a kormány szerint mit miért tesz az ellenzék.

Elsőként mindig a köztévé kérdezhet, mégiscsak mindannyiunk forintjaiból működik. Most például ezt a kérdést szegezte Gulyásnak az MTVA munkatársa: „Egy összetett kérdésem lenne, jó napot kívánok. Hogyan értékelik politikailag az ellenzék viselkedését április 3-a óta? Ugye már aznap, gyakorlatilag még nem volt hivatalos a Fidesz győzelme, de már aznap éjszaka Gyurcsány Ferenc és Jakab Péter is videóban tette felelőssé Márki-Zay Pétert, illeteve Márki-Zay Péter ugyanebben az időben egyedül kellett, hogy vállalja a felelősséget, két személy kivételével, a szövetségesei nélkül kellett, hogy kiálljon a színpadra, és elviselje, elismerje a vereségét. És azóta is hallani, hogy hát igazából egymásra mutogatnak a felelősséget elkerülve. Mi erről önöknek a véleménye politikailag?”

Ezután szintén szokás szerint az Origó jön a sorban, aki szintén az ellenzékről kérdezett. „Ön szerint nem kellene-e Jakab Péternek vállalni a felelősséget azért, hogy jól láthatóan a Jobbik veszítette el a legtöbb szavazóját a legutóbbi választásokhoz képest. Vona Gábor négy évvel ezelőtt lemondott, ön szerint nem kéne-e Jakab Péternek ezt az utat követnie?” Majd a következő: „Ön szerint mi lehetett az oka, hogy körülbelül 850 ezer ellenzéki szavazó 2018-hoz képest úgymond eltűnt vagy máshova szavazott?” És az újabb, ami bevallottan megismétli a pár perccel korábbi köztévés érdeklődést: „Egy korábbi kérdésben elhangzott, hogy Márki-Zay Péter mellett nem álltak ki a szövetségesei. Ön szerint ennek fényében hogyan fognak ezek az ellenzéki pártok a következő 4 évben együttműködni, ha egyáltalán együtt fognak működni?” Ezután még egy civil szavazatszámláló beszámolójából olvasott fel az origós kérdező, hogy ehhez mit szól Gulyás. Kicsivel később a Magyar Nemzet is arról érdeklődött, hogy Gulyás szerint minek köszönhető a baloldal történelmi bukása, mintha a miniszter nem ezzel nyitotta volna a kormányinfót, majd válaszolt volna már többször is erre a kérdésre.

És a jelek szerint az újabb kétharmad sem változtatott azon, hogy a kormány továbbra sem engedi be a Magyar Hangot a kormányinfóra. Amikor ennek okáról kérdezték a kormányinfóra tartó Szentkirályi Alexandrát kint az utcán, a szóvivő azt mondta, hogy regisztrálni kellene. Ezt a Magyar Hang megtette, mégsem mehetnek be. Erre válaszul Szentkirályi azt mondta, hogy a regisztrációt nem ő intézi, de egyébként is szokott találkozni a be nem engedett Magyar Hang kérdéseivel a kormányinfón, mert azokat a más szerkesztőségben dolgozó kollégák felteszik.