Jogi zsákutcába vezetett az érvénytelen népszavazás ügye

április 24., vasárnap 5:03
12

A kormány szóhasználatában "gyermekvédelmiként" emlegetett népszavazás homofób és manipulatív kérdéseire bő 1,7 millió ember érvénytelenül szavazott. Az érvénytelen szavazatok soha nem látott magas száma nem kis részben egy civil kampánynak volt köszönhető. A civilek azzal kampányoltak, hogy érvénytelen kérdésre csak érvénytelen válasz adható, azzal lehet leginkább deklarálni a kormány gyűlöletkeltő politikájának elutasítását és akadályozni az érvényességi küszöb elérését.

Amikor a kormánypártok számára oly fontos népszavazás végül érvénytelen lett, a sikeres civil kampány miatt hirtelen több, a lényegét tekintve roppant hasonló kifogás is befutott Nemzeti Választási Bizottsághoz. Arról szóltak, hogy az érvénytelen szavazatra buzdítás szembe megy a népszavazással, a közvetlen hatalomgyakorlás intézményének demokratikus céljával. Az NVB kormánypárti többsége helyt adott a kifogásoknak, és megbírságolta a kampány mögött álló szervezeteket.

A Háttér Egyesületet és az Amnesty International Magyarországot a kiszabható maximális 3-3 millió forintra, őket és 13 további szervezetet (Artemisszió Alapítvány, Szivárvány Misszió Alapítvány, Labrisz Leszbikus Egyesület, a Magyar Aszexuális Közösség, Magyar Helsinki Bizottság, Atlasz Leszbikus, Meleg, Biszexuális Transznemű és Queer Sportegyesület, PATENT Patriarchátust Ellenzők Társasága Jogvédő Egyesület, noÁr mi vagyunk! Nonprofit Kft., Prizma Transznemű Közösség, Szimpozion Egyesület, Szivárványcsaládokért Alapítvány, Társaság a Szabadságjogokért, Transvanilla Transznemű Egyesület) 176.400-ra büntették.

Az NVB úgy látta, hogy az érvénytelen szavazat jogsértő, a kampány pedig jogellenes, „nemcsak szétfeszíti, hanem át is töri a közvetlen hatalomgyakorlás alkotmányos célját és a mögötte meghúzódó jogalkotói akaratot”. Az abszurd és nyilvánvalóan jogellenes NVB-határozatokról és a civilek fellebbezéséről akkor részletesen beszámoltunk.

Az NVB érvelése ordítóan bugyuta és jogilag feltűnően slendrián volt, ezért úgy tűnt, ha a határozatokkal érdemben foglalkozik a Kúria, mindet el fogja kaszálni.A fő kérdés innentől már nem maga az érvénytelen szavazatra buzdítás jogi megítélése volt. Fontosabbá vált, hogy a felülvizsgálati rendszer képes-e a hatékony jogorvoslatra egy olyan, politikailag fontos, közjogilag azonban önmagában már súlytalan ügyben, ahol a civilek megbírságolása mellett egyetlen komolyan vehető jogi érv sem szólt. Ebből a szempontból van nagy jelentősége, hogy az ügy a Kúrián egészen különös fordulatot vett.

  • A 15 szervezet közös fellebbezésének a várt módon helyt adtak, így a 176 ezres bírságokat is törölték.
  • Ugyanerre a sorsra jutott az Amnesty elmarasztalása és hárommilliós bírsága is.
  • A Háttér Társaság ugyanekkora büntetését viszont helyben hagyták.
  • És ez történt az Amnesty és a Háttér egyik közös felülvizsgálati kérelmével is.

Az érvénytelen voksra buzdító civilek ügyében született összesen öt, a civil kampány különböző elemeit jogszerűtlennek nyilvánító NVB-döntésből a Kúria kettőn nem változtatott érdemben.

Az Amnesty és a Háttér Társaság külön-külön beadott fellebezéseit ugyanazzal az indoklással marasztalta el és bírságolta meg az NVB, a Kúria a két ügyben mégis teljesen eltérő döntést hozott. Az Amnesty esetében a közigazgatási kollégium V. tanácsa a civileknek adott igazat. Egyebek mellett megállapította, hogy

  • az NVB határozatában alapvető formai hiányosságok vannak, például nem rögzítették a tényállást,
  • a szervezetek nem kapták meg a kampányukra vonatkozó kifogást, ezért az NVB eljárás során nem tehettek nyilatkozatot,
  • és kimondta a lényeget, hogy az érvénytelen szavazat leadása nem jogsértő, mivel közvetlenül fakad a szólásszabadság alkotmányos alapjogából, és nem sérti mások jogait. Így az arra való buzdítás sem lehet jogellenes.

A civilek ügyeiben eljáró másik tanács, a IV. sem igen juthatott volna más álláspontra, ha belemennek a tartalmi vizsgálatba.

Ők azonban nem vizsgálták érdemben az eléjük kerülő fellebbezéseket: formai ok miatt utasították el mindkettőt.Arra hivatkoztak, hogy a kérelemnek tartalmaznia kell, hogy milyen törvénnyel ellentétes az NVB határozata. És a két kifogásolt fellebbezés csak az Alaptörvénynek a népszavazásról szóló cikkét nevesíti, ami szerintük kevés. Hiába van utalás a választási eljárásról szóló törvényre, hiányoznak a konkrét, érdemi érvek.

Ez az érvelés azért különös, mert a IV. tanács elutasító határozatai maguk cáfolják ezt.Az egyik kifejti a civilek fellebbezését, mely szerint a választási eljárásról szóló törvénynek (Ve.) a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás érvényre juttatásáról szóló pontját sérti az NVB határozata. A Kúria itt két hosszú bekezdésben (13, 14) ismerteti a kérelmező Háttér Társaság meglehetősen konkrét érveit. A másikban látszik, hogy a fellebbezés ugyanerre hivatkozott, és még a népszavazásról szóló törvényre (Nsztv.) is utalva fejtették ki, hogy miért:

"Az Nsztv. l. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Ve. 140-141. §-ából következően a népszavazási kampány rendeltetése, hogy a közügyek megvitatása körében a választópolgárnak a népszavazáson kinyilvánított akaratát befolyásolja. A népszavazási kampány éppen arra irányul, hogy a választópolgárt befolyásolja abban, hogy a népszavazáson részt vegyen-e, illetve azon milyen szavazatot adjon le. Ebből következően álláspontjuk szerint a népszavazási kampánytevékenység rendeltetésével egyáltalán nem ellentétes (hanem a népszavazási kampány rendeltetésén belül marad), ha az a választópolgár által jogszerűen leadható érvénytelen szavazatra buzdít. Mindezek alapján az NVB a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjának megsértésével állapította meg a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének megsértését."

Így foglalja tehát össze a Kúria határozata, hogy a beadvány szerint miért törvénysértő az NVB döntése. Majd kijelentik, hogy az Amnesty és a Háttér közös beadványa érdemi vizsgálatra alkalmatlan, mert nincs benne elég konkrét hivatkozás és érv a jogszabálysértésre.Biztos lehettek volna a felülvizsgálati kérelmek még konkrétabbak vagy részletesebbek. A többi beadvány valóbban hosszabban sorolta a konkrét jogszabályi helyeket. De ez a nüansznyi különbség semmiképp nem indokolja, hogy a Kúria egyik tanácsa ezt a két döntést simán lesöpörje az asztalról. Egy tisztességes bírósági fórumnak az a dolga, hogy érdemben vizsgálja az elé kerülő beadványokat, nem az, hogy nagyítóval keresse a formai elutasításra okot adó körülményeket.

Nehéz nem arra gondolni, hogy a sikertelen népszavazás okozta kormányzati presztízsveszteség miatt a Kúria politikailag amúgy is erősen kitett közigazgatási berkeiben felmerülhetett, hogy jó lenne egy-két olyan határozat, ami helyben hagyja az NVB kormánypárti többségének meglehetősen szolgai döntéseit. Több forrásunk is úgy véli, hogy a Kúria IV. közigazgatási tanácsának van olyan tagja, aki alkotmánybírói ambíciókat dédelget, amihez az ilyen akciók jó ajánlólevélnek számíthatnak. (Varga Zs. András másfél éve épp az Alkotmánybíróságot hagyta ott a Kúria elnöki posztjáért, és a parlament azóta sem választotta meg az utódját.)

A Kúria eljárásaiban a népszavazás kezdeményezőjeként a kormány is kifejthette az álláspontját. A kormány élt a lehetőséggel: szerintük az érvénytelen szavazatok súlytalanok, nem számítanak, és nem is jelentenek semmit.

  • A tudatosan érvénytelenül leadott szavazatok sem fejezik ki azt a véleményt, hogy a feltett kérdésekre nem adható helyes válasz,
  • és sem az érvénytelen szavazatok, sem a számuk nem tekinthető egységes politikai véleménynyilvánításnak.
  • Sőt, még azt is vitatták, hogy az érvénytelen szavazat legitim válaszlehetőség a feltett kérdésekre, pedig erről még alkotmánybírósági határozat is létezik.

Elutasított kérelme miatt a Háttér Társaság az Alkotmánybírósághoz fordult. A szervezet arra hivatkozott, hogy a Kúria döntése (közvetve) sérti a szabad véleménynyilvánításhoz való jogukat, konkrétan pedig a tisztességes eljáráshoz fűződőt.

Az AB pénteki döntése szerint erről szó sincs. A testület a panaszt szintén formai okra hivatkozva utasította el. Szerintük a Kúria döntése nem érinti a Háttér Társaság szabad véleménynyilvánítási jogát. Annak vizsgálatára pedig nincs hatáskörük, hogy a formai alapú elutasítás sértette-e a civil szervezet tisztességes eljáráshoz fűződő jogát, mert azt csak az érdemi döntések tekintetében tehetik meg. A Háttér hiába hivatkozott arra is, hogy a két azonos ügyben ellentétes döntések születtek. Mivel a Kúria az egyiket formai ok miatt utasította el, a másikban viszont érdemi vizsgálatot követően adott igazat a kérelmezőnek, az AB szerint nem sérült az alkotmányosság.

A Háttér az ügy miatt a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt