Tíz éve nem tesz semmit a korrupció ellen a kormány, az a baj

április 29., péntek 13:56
42

Az Európai Bizottság pénzmegvonással fenyegető eljárást indított a magyar kormány ellen, a jogállamiság rendszerszintű megsértése miatt. Ez az első eset az EU történetében, hogy elindították ezt az eljárást, amit feltételességi mechanizmusnak hívnak.

A mechanizmust akkor alkalmazhatják, ha azért éri pénzügyi veszteség az EU-t, mert nem működnek a demokratikus intézmények egy tagállamban. Sikerült megszereznünk a mechanizmus elindításáról szóló brüsszeli levelet: 50 oldalon át sorolja a Bizottság, hogy miért látja bizonyítottnak a pénzvesztést és a jogállamiság sérelmét Magyarországon.

A mechanizmus hátteréről és a várható következő lépésekről itt írtunk részletesen.

Nem arról szól

A magyar kormány EU-s ügyekkel foglalkozó miniszterei, Varga Judit és Gulyás Gergely, nagyon hasonlóan reagáltak a mechanizmust elindító brüsszeli levélre. Mindketten azt mondták, hogy a magyar kormány kész tárgyalni, de van két ügy, amiben biztosan nem enged, akármekkora is a brüsszeli nyomás:

  • a gyermekvédelminek nevezett törvény marad (amely tiltja a homoszexualitás ábrázolását 18 év alattiak számára);
  • az orosz-ukrán háborúból pedig kimaradunk. (Ez a kimaradás a miniszterek bejelentései alapján azt jelenti, hogy fegyvert az ukránoknak semmiképpen sem szállítunk, és energetikai szankciókat Oroszország ellen nem akarunk.)

Ám ezek közül egyikről sincs egyetlen szó sem a bizottsági levélben. A mechanizmust nem a háború, és nem is a gyermekvédelminek nevezett törvény miatt indították. A levél világosan fogalmaz: a magyar államot pénzvesztéssel fenyegető eljárás több mint tíz éve megoldatlan problémák miatt indult. Szó sincs napi politikáról.

Arról van benne szó, hogy Magyarországon nem kezelik felelősen az EU pénzét, mert

  • a közbeszerzési rendszer lehetőséget ad csalásokra;
  • a pályázati rendszerrel vissza lehet élni, és sok statisztikai adat arra utal, hogy vissza is élnek vele;
  • az ügyészség átláthatatlanul zár le vádemelés nélkül korrupciós nyomozásokat, vagy éppen el sem indítja ezeket;
  • a bíróságok feletti politikai nyomás tovább rontja az esélyét, hogy felderítsék a korrupciót.

A levél hosszan sorolja, hogy 2007 óta mennyi vizsgálat mutatta ki a magyar állam gyengeségét, és hogy milyen sok ajánlás érkezett az Európai Bizottságtól és az Európai Tanácstól ezek orvoslására, de ezek mind süket fülekre találtak Budapesten. Ha pedig néha valamit módosítottak a rendszeren, arról sosem derült ki, hogy valódi javulást hozott volna.

A Bizottság szerint sok esetben csak egyetlen cég jelentkezik a közbeszerzésekre. Itt jelzik, hogy a magyar kormány által készített statisztika nem jó, nem is értik, hogyan közölhetnek több mint 20 százalékponttal alacsonyabb számot az ilyen esetekről, mint amennyit a Bizottság szakemberei kiszámoltak. A Bizottság szerint az EU-s pénzeket érintő közbeszerzések 39 százélákára csak egy cég jelentkezett, míg a magyar kormány azt állítja, hogy ez az arány tavaly már lement 16 százalékra. A Bizottság szerint a magyar számítás nem megalapozott, illetve olyan beszerzéseket is ide számít, amelyeket nem indokolt ebben az esetben.

Kritizálják az EU-s pályázatokat elbíráló Irányító Hatóságok munkáját. Ezeknek a minisztériumi szervezeteknek a munkatársai felkészületlenek, és sok esetben hanyagul ellenőrzik az EU-s kifizetéseket.

A levél több bekezdésen át hivatkozik a Korrupciókutató Központ Budapest statisztikáira, amelyek kimutatták, hogy milyen hallatlanul nagy arányban nyertek Fidesz-közeli cégek EU-s közbeszerzéseket a tizes években. Ezekről a kutatásokról a 444 is rendszeresen beszámolt.

A levél szerint a keretszerződések alapján adott megrendelések között nagyon sok a gyanús, és ezek a beszerzések súlyos visszaélésekhez vezethetnek.

Az építőipari, csatornázási, vasútépítési, árvízvédelmi, továbbá a turizmussal összefüggő pályázatok esetén különösen sok a nagyon gyanús, korrupcióra utaló eset, és ugyanez igaz az IT- illetve kommunikációs szolgáltatások állami vásárlásaira is. De felsorolnak kutatás-fejlesztési projekteknél lebuktatott fiktív beszállítókat, és emlegetik a miniszterelnök vejéhez köthető Elios ügyet is, mint elkeserítő példákat.

A magyar ügyészséget túlságosan hierarchizáltnak látják, ahol nem világos, hogy mi alapján adnak ki egyes nyomozásokat, és hogyan döntenek ezek leállításáról. A Bizottság szerint a legfőbb ügyészen, azaz Polt Péteren keresztül képes a kormány befolyásolni a bűnügyi eljárásokat. A Bizottság szerint a bírákat is politikai nyomás alatt tartják azzal, hogy az akaratuk ellenére át lehet vezényelni őket másik településre dolgozni.

Az állami földek árverései sok esetben szabálytalanok lehettek, és olyanok juthattak termőföldhöz (és így EU-s támogatásokhoz), akik még a magyarországi kritériumoknak sem feleltek volna meg, állítja a levél.

A vagyonkezelő közalapítványok szabályozását pedig esetlegesnek látják, mert az állami és a magánvagyon nincs világosan szétválasztva, és a keveredésük a Bizottság szerint visszaélésekre ad lehetőséget, és így EU-s pénzek tűnhetnek el ellenőrizetlenül, például a kiszervezett egyetemekről.

A hosszú felsorolás részletesen kitér arra, hogy ezek rendszerszintű, sok esetben évtizedes problémák, és ettől kimondható, hogy a jogállam általánosságban nem működik megfelelően Magyarországon. Szintén hosszan mutatja be a Bizottság, hogy ezek a rendszerszintű problémák konkrét pénzügyi veszteséget okoznak az EU-nak, hiszen ha nincs valós verseny, akkor a túlárazott projektek a közös pénzt szívják ki.

A Bizottság emlékeztet, hogy nincs még egy ország az EU-ban, amelyiknek olyan elavult és gyenge lenne a korrupció-ellenes stratégiája, mint Magyarországé.

A korrekció, mint lehetséges zsinórmérték

A levél sokszor visszatér arra, hogy 2007 óta több mint 3 milliárd euró korrekciót vetett ki a Bizottság szabálytalan pályázatok miatt, és ezeket az intézkedéseket a magyar kormány sem vitatta.

Itt érdemes figyelembe venni, hogy a korrekció azt jelenti, hogy egy problémás beruházástól elveszik a pénzt, de ha azt a 7 éves pénzügyi cikluson belül a magyar hatóságok képesek más célra újra megpályáztatni, akkor az összeg elkölthető marad. A korrekcióval sújtott tagállam ugyanakkor választhatja azt is, hogy perre megy a Bizottsággal, és ha nyer, akkor az eredeti célra költheti el a pénzt, és azt nem kell a nemzeti költségvetésből kipótolnia. A magyar kormány szinte sohasem a pert választja. Ez annyira tudatos politika, hogy a 2014-es ciklus óta a magyar állam eleve több pályázatot ír ki, mint amennyit az EU finanszíroz, hogy korrekciós eljárás esetén könnyen át lehessen csatornázni a pénzt.

Varga Judit igazságügyi miniszter. Fotó: John Thys/AFP

Ezt azért fontos itt ilyen részletesen tárgyalni, mert brüsszeli forrásokból úgy értesültünk, hogy a korrekcióval elvett (vagy átirányított) összeg irányadó lehet abban, hogy mekkora pénzmegvonást javasoljon a Bizottság, amennyiben úgy látja a következő hónapokban, hogy a magyar kormány nem képes kijavítani az eddigi hibiáit. Vagyis lehetséges, hogy 1 és 3 milliárd euró közötti összeg visszatartását javasolja a Bizottság ősszel a Tanácsnak, amely a végső döntést hozhatja a magyar kormány ellen indított mechanizmus következményeiről.

Úgy értesültünk, hogy ha pénzmegvonás jönne, akkor a Bizottság nem egy konkrét programot állíttatna le, hanem inkább fűnyíróelv-szerűen mindenféle támogatási keretből levenne valamennyit, és elvárná, hogy ezt a pénzt a magyar állam saját forrásból kipótolja.

Akár meg is egyezhetnek

Persze mindez inkább csak jóslás és feltételezés, és hivatalosan a Bizottság abban bízik, hogy nem is kell pénzelvonást javasolnia, mert a szerdán kiküldött levél hatására a magyar kormány jelentős intézkedésekbe fog, és végre érdemben fellép a korrupciós kockázatokkal szemben.

Ha csak azt nézzük, hogy Varga és Gulyás szerint mik a tabutémák, amikben Budapest biztosan nem nem engedne, akkor még el is lehet képzelni, hogy tényleg sikerül megegyezni Brüsszellel. Hiszen a korrupciós kockázatokat kellene érdemben szűkítenie ehhez, és nem háborúba menni Ukrajnában, vagy homoszexuális embereket ábrázolni a közoktatásban.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt