Egyre nagyobb a feszültség, lazítanak a sanghaji koronavírus-korlátozásokon
2022 április 22., 15:04
Kína fertőtlenítésmániája többet árthat, mint amennyit használ
Kína a járvány kitörése óta mániákusan fertőtlenít - nem csak belső tereket, hanem utcákat és épületeket, de még a leveleket és csomagokat is a postán. Hogy miért, annak inkább vannak politikai, mint járványügyi okai.
A növekvő elégedetlenség ellenére az ország vezetése kitart a zéró covid stratégia mellett, amely miatt Sanghaj lakosai már több mint egy hónapja szigorú lezárások alatt élik az életüket. Amíg ők a lakásukba vannak zárva, munkások ezrei cirkálnak az utcákon talpig védőruhába öltözve, és fertőtlenítenek. A feladatra még tűzoltókat és az ország más részéből érkező sürgősségi mentőscsapatokat is beállítottak. A helyi média beszámolói szerint a város bizonyos részein vegyi tárolókkal felszerelt autók spriccelik a fertőtlenítőt az utcára, a vonatállomásokon és néhány karanténközpontban pedig fertőtlenítő robotokat állítottak szolgálatba.
Pedig a szakértői vélemények szerint elképesztően alacsony az esélye annak, hogy valaki egy felület érintése miatt fertőződjön meg a koronavírussal. Az állandó kültéri fertőtlenítés így legjobb esetben is felesleges, de akár veszélyes is lehet a közegészségre.
Nicholas Thomas, a Hongkongi Városi Egyetem docense a CNN-nek azt mondta, az utcák és terek fertőtlenítése látszatintézkedés, amivel a kormányba vetett bizalmat próbálják növelni. Elmondta, hogy a kínai vezetés narratívájának régóta része, hogy szennyeződött felületek veszélyeire hivatkozva azt állítják, a vírus talán nem is az országból eredeztethető.
„Gondot jelent, amikor a politika dominál, és eltér attól, mint amit a tudomány mond a járványkezelésről. Ilyenkor egyre több energiát kell fektetni a politikai narratíva megtámogatásába, és olyan intézkedések születnek, amelyek nem feltétlen szolgálják a lakosság biztonságát akkora mértékben, mint amennyi energiát igényel a végrehajtásuk.”
Tavaly egy tudományos tájékoztatóanyagban az amerikai járványkezelési hatóság (CDC) azt írta, bizonyos kutatások szerint egy a tízezerhez annak az esélye, hogy valaki egy fertőzött felület érintése miatt kapja el a covidot. A nyugati országok nem is fordítanak komoly figyelmet erre a fajta védekezésre: a legtöbb országban ez kimerül a kézmosás fontosságának hangsúlyozásában, és néhány, a fertőződés szempontjából kiemelt helyszín fertőtlenítésében.
„A vírus gyorsan elhal, miután távozik a fertőzött személy testéből, érintésen keresztül pedig egyáltalán nem tud hatékonyan terjedni” - nyilatkozta a CNN-nek Emanuel Goldman Rutgers-New Jersey orvosi iskola mikrobiológus professzora.
„A szappanos kézmosásnál vagy alkoholos törlőkendők használatánál nincs többre szükség ahhoz, hogy nullára csökkentsük a fertőződés esélyét.”
Kína fertőtlenítéshez való ragaszkodása a járvány korai időszakában indult: 2020 júniusában Pekingben alakult ki egy járványgóc, melynek kiindulópontja Vuhanhoz hasonlóan egy piac lehetett. A kínai hatóságok akkor azt állították, az első fertőzést az okozta, hogy egy munkás a vírussal fertőzött, fagyasztott hallal érintkezett. Bár a WHO szerint nagyon alacsony az esélye annak, hogy valaki így fertőződjön meg, a kínai vezetés rendszeresen jelölte meg a fagyott élelmiszereket, vagy akár a nemzetközi levélszállítmányokat a fertőzés okaként. Ennek megfelelően alkalmazták a védekező intézkedéseket is: mintákat vettek az importáruról, hogy koronavírusra utaló nyomokat kutassanak, és fertőtlenítették az országba érkező fagyott élelmiszereket. Még a koronavírus eredetéről is megpróbálták elterjeszteni azt az elméletet, hogy fagyasztott árun keresztül került be elsőként az országba, de a nemzetközi tudományos közösség ezt elutasította.
„Semmilyen haszna nincs a külső terek, járdák és falak fertőtlenítésének” - mondta Dale Fisher, a Szingapúri Nemzeti Egyetem Yong Loo Lin orvosi karának a professzora a CNN-nek. „Nem valószínű, hogy ezeken a felületeken megtalálható a vírus, vagy hogy fertőzést okozzanak.”
Hátulütői viszont lehetnek a folyamatos fertőtlenítésnek. Járványügyi iránymutatásában a WHO is említi, hogy a fújós fertőtlenítőszerek használata még kültéren használva is ártalmas lehet az emberi egészségre, a szem, a légzőszervek és a bőr irritációját, sérülését okozhatják.
Erre korábban már kínai tudósok is felhívták a figyelmet: a Science tudományos lapnak írt levélben írták le, hogy a klóralapú fertőtlenítők túlzott használata szennyezheti a vizeket, és a tavak, folyók ökoszisztémáinak egyensúlyát is veszélyezteti.
A cikk a CNN alábbi cikke alapján készült.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.