Vlagyimir Putyin szerint a nyugati országok tavaly nyílt támadást terveztek a kelet-ukrajnai Donbasz és a 2014-ben Oroszország által annektált Krím ellen, ami „elfogadhatatlan fenyegetést jelentett a határainknál”.

Az orosz elnök szerint az Egyesült Államok és „minionjai” egyre nagyobb és nagyobb fenyegetést jelentettek, ezért szükséges és időszerű volt az ukrajnai „különleges katonai művelet” - ahogy Oroszország hivatalosan nevezi az Ukrajna ellen indított háborút. Szerinte ez egy független, szuverén, erős ország helyes döntése volt.

Putyin minderről Moszkvában szónokolt a Győzelem napja alkalmából, amikor évről évre katonai parádéval, felvonulással ünneplik a Szovjetunió második világháborús győzelmét. Az elnök gratulált a veteránoknak, és azt mondta, az orosz katonák most is az ország biztonságáért harcolnak. Beszéde egy pontján külön kiemelte, mekkora erőt jelent Oroszország soknemzetiségű jellege, hogy a különböző etnikumok tagjai vállvetve küzdenek a harcmezőn.

Az elmúlt hetekben többször felmerült, hogy Putyin fontos bejelentést tartogathat a Győzelem napjára. Korábban sokan arra számítottak, ezen az eseményen szeretné kihirdetni Oroszország ukrajnai győzelmét, de mivel a villámháborús tervek kudarcot vallottak, és a keleti offenzíva sem halad gördülékenyen, erre az elmúlt napokban kevés esély látszott.

Felmerült, hogy Putyin általános mozgósításba kezdene, és nyíltan háborút hirdetne, de végül erre sem került sor, inkább sokszor hangoztatott érveivel próbálta igazolni az Ukrajna ellen indított támadást.

Az eredeti tervek szerint légi parádét is tartottak volna a Vörös tér felett, a repülők Z-alakzatot rajzoltak a próbák során, ami az ukrajnai háború kezdete óta putyinista szimbólummá vált. A kedvezőtlen időjárásra hivatkozva azonban lefújták a bemutatót.

Ezzel együtt a Z betű rendre feltűnt az oroszországi ünnepségeken, például Novoszibirszkben, Vlagyivosztokban vagy Jekatyerinburgban.