Szijjártó Péternek fenntartása van Finnország NATO-csatlakozásával kapcsolatban

május 15., vasárnap 13:20
26
Szijjártó Péter magyar külügyminiszter 2022. április 19-én Ankarában Fotó: ADEM ALTAN/AFP

Furfangos nyilatkozatot adott Berlinben Szijjártó Péter, aki a NATO-külügyminiszterek informális tanácskozásán vett részt vasárnap.

A magyar külgazdasági és külügyminiszter, akinek szavait az MTI idézte, a megbeszélés egyik szünetében tartott sajtótájékoztatóján, ha nem is teljes odaadással, mégis hosszan dicsérte a NATO politikáját, és megállapította: jó hír, hogy a magyarokhoz hasonlóan a védelmi szövetség többi külügyminisztere sem akarja a háború továbbterjedését. Örömét fejezte ki, amiért a józan ész hangja elég erős a NATO-ban.

Szijjártó szerint széles körű támogatást élvez az az álláspont, ami szerint mindent meg kell tenni a NATO és Oroszország közvetlen összeütközésének elkerüléséért. Azt is elmondta: tiszteletben tartják egyes tagállamok döntését, amelyek fegyvert szállítanak Ukrajnába, de fontos döntés, hogy a szövetség ilyen módon sem avatkozik be a konfliktusba.

A magyar külügyminiszter üdvözölte továbbá, hogy a tanácskozáson elhangzott: az eszkaláció és a „bizonyos félreértésekből adódó tragikus következmények” elkerülése érdekében fenn kell tartani egyfajta stratégiai kommunikációt Oroszországgal. Elismételte a magyar álláspontot arról, hogy értelmetlen olyan szankciókkal büntetni Oroszországot, amit az európai országok számára sokkal fájdalmasabb.

Amikor viszont az igazán aktuális kérdésre került sor, Szijjártó már sokkal óvatosabban fogalmazott. Finnország már bejelentett, és Svédország lehetséges csatlakozásával kapcsolatban a külügyminiszter azt mondta: hogy

mindig is támogatta a „nyitott kapuk politikáját”, de tekintettel kell lenni a Törökország által jelzett „érzékenységekre” is.

Szijjártó - aki a következő kormányban a paksi bővítésért is felelős lehet, és a magyar kormány egyik legerősebb orosz kapcsolatokkal rendelkező tagja - ezzel a megjegyzésével arra utalt, hogy a NATO-tag Törökország óvatos aggályokat fogalmazott meg a két skandináv ország tervezett NATO-csatlakozásával kapcsolatban. Hogy pontosan mit is értett az alatt, hogy „tekintettel kell lenni” a török álláspontra, azt nem bontotta ki.

Recep Tayyip Erdogan még pénteken beszélt arról, hogy Törökország nem lelkes olyan országok csatlakozását látva, amelyek „sok terrorista szervezetnek ad otthont”. Az elnök külpolitikai főtanácsadója, Ibrahim Kalin szombaton azt nyilatkozta, hogy a finn és svéd tervek Törökország nemzetbiztonságára nézve kockázatosak. Példának azt hozta fel, hogy a terrorszervezetnek minősített Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) jelenléte különösen Svédországban „erős, nyílt és elismert”.

A NATO-ba belépni kívánó országok csak a katonai szövetség tagjainak egyhangú támogatásával csatlakozhatnak a védelmi szövetséghez. Ankara ugyanakkor nem vétózná a skandináv terveket, de egyeztetést sürget.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt