A lakáshitelek kamata jelentősen emelkedett az elmúlt hónapokban. Ugyanakkor az átlagbér is folyamatosan növekszik. Ez a két adat ellentétes irányban hat a hiteligénylők helyzetére. A Bankmonitor szakértői utánajártak melyik tényező hatása jelentősebb.

A lakáshitelek kamata jelentősen emelkedett az elmúlt időszakban. (A legnépszerűbb 10 éves kamatperiódusú kölcsönök kamata megduplázódott egyetlen év alatt.) A hiteligénylők számára ez egy igen rossz hír, hiszen a nagyobb kamatok azt jelentik, hogy az új kölcsönök törlesztőrészlete is magasabb lesz.

Ugyanakkor a bérek – a KSH statisztikái alapján – folyamatosan növekednek. Az emelkedő fizetés természetesen az adósok számára is jó hír, hiszen a fizetésük magasabb törlesztőrészletet bír el. (Emiatt akár az igényelhető kölcsön összege is emelkedhet.)

A legfontosabb kérdés talán az, hogy melyik hatás a jelentősebb?

25 százalékos béremelkedés tudná ellensúlyozni a hitelek drágulását

A KSH adatai alapján 2021 májusában 402 900 forint volt a jutalom, bónusz, prémium nélküli bruttó átlagbér. Ez 268 ezer forintos nettó fizetésnek felel meg.

A Bankmonitor lakáshitel kalkulátora szerint egy évvel ezelőtt a legolcsóbb 10 éves kamatperiódusú lakáskölcsön kamata 3,68 százalék volt. 20 éves futamidőt választva 22,7 millió forint lakáscélú jelzáloghitelt tudott egy átlagos magyar igényelni. (Azt feltételezve, hogy a törlesztőrészlet legfeljebb a jövedelem felét teheti ki.)

Jelenleg a legolcsóbb, egy évtizeden át fix kamatozású lakáshitel kamata 6,39 százalék. Legalább havi 335 600 forint nettó fizetésre lenne szükség ahhoz, hogy ilyen kamat mellett az érdeklődők felvehessenek 22,7 millió forint összegű, 20 éves futamidejű kölcsönt.

Vagyis egy év alatt 25 százalékkal kellett emelkedni egy átlagos magyar fizetésének ahhoz, hogy ugyanazt a hitelösszeget megkapja a banktól, mint egy évvel ezelőtt.

Még nem ismert a májusi átlagbér

Jelenleg a februári átlagbér ismert: a prémium, jutalom nélküli bruttó bér 445 ezer forint volt, mely 296 ezer forint nettó fizetést jelent.

Az átlagos fizetéssel elérhető hitelösszeg tavaly májusról idén februárra 750 ezer forinttal csökkent. Vagyis a már meglévő statisztikai adatok alapján is kimondható, hogy a kamatemelkedés hatását az átlagbér növekedése nem tudja kompenzálni.

Az pedig egy másik kérdés, hogy az ingatlanárak változása hogyan árnyalja az összképet. Az MNB adatai alapján a tavalyi évben rekord mértékben nőttek a lakásárak, ez sajnos azt mutatja, hogy a vevők, hiteligénylők amúgy is romló helyzetét nem a lakásárváltozás fogja megmenteni.