Jámbor András és a Szikra Mozgalom sikeres józsefvárosi, ferencvárosi kampánya érezhetően nagy hatással van a harmadik kétharmad után utat kereső ellenzékre. Karácsony Gergelytől Tordai Bencén, Ungár Péteren, Ujhelyi Istvánon, Pikó Andráson át Donáth Annáig az utóbbi hetekben új típusú politika és kampánystratégia mellett érveltek. Ennek az egyik alappillére, hogy a magyar emberek jelentős része nem foglalkozik demokráciával, jogállammal, választási törvénnyel, identitáspolitikával, korrupcióval, sajtószabadsággal. A hipotézis szerint a hétköznapi embereket, a hétköznapi problémák érdeklik, magyarul a megélhetésük, a lakhatásuk, és nem a szerintük leginkább Hadházy Ákos fémjelezte szimbolikus ügyek.

Karácsony Gergely ezt így fogalmazta meg a Válaszonline-nak: „Irgalmatlanul elitista a magyar ellenzék. Intézményekről, struktúrákról, makróügyekről beszélünk állandóan. Nem arról, hogy ebben a faluban nincs háziorvos, hanem arról, hogy nincs egészségügyi minisztérium. (...) Tehát földközelibb, emberközelibb, életközelibb politikát kellene összehozni az eddigieknél. Amikor arról szól az ellenzéki diskurzus, hogy bemenjenek-e a parlamentbe, letegyék-e az esküt, vagy ne, csak másnap – az pont az az elitfoci, amely mélységesen nem érdekli az embereket.”

Donáth Anna pedig a Magyar Hangon tette közzé ezzel kapcsolatos gondolatait: „Lejárt az egyre radikálisabb, egy szűk közönség igényeit kiszolgáló politizálás ideje is. Ez ugyanis a társadalom többségének szemében az ellenzék kormányzóképességét rombolja. Az igény jogosságától függetlenül az elszámoltatás egyre radikálisabb formáinak emlegetése vagy épp a dudálós tüntetések csak feszültséglevezetésre alkalmasak.”

Tehát most sokan egyszerre azt mondják, hogy az ellenzéki politikának az elittől a hétköznapi emberek képviselete felé kell fordulnia. A legfőbb gond a politikai tartalommal van, és azzal, hogy kinek politizálnak. (Hogy valóban ez-e a Jámbor-kampány fő üzenete, arra csak a hosszú cikk végén térünk ki.)

Szerda este az Aurórában a Közélet Iskolája három kampány irányítóját ültette össze, hogy megosszák tapasztalataikat az áprilisi választásról, illetve a homofób népszavazási kampányáról.

Nem a pártok

Szél, Jámbor és a 2X (érvénytelen kérdésre érvénytelen választ) kampány is közösségi kampányok voltak. Ami lényegében arról szól, hogy nem hagyományos politikai pártok szervezik, mozgalomszerűek, bevonják a politikailag aktív helyi embereket, értékalapú, ügyek mentén mozog, nem csupán a győzelem a cél, hanem egy közösség, majd intézmények felépítése. Konkrét ügyeket vetnek fel és képviselnek.