Mélyére ástak már az oroszok a katonai raktáraiknak. Az Institute for the Study of War (ISW) legfrissebb elemzésében egyből kiemelte az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnökségének jelentését, mely szerint az orosz erők Herszon megyében az 1950-es években gyártott aknákat telepítenek az ukrán ellentámadás lassítására. A jelentés szerint az elavult, elöregedett szerkezetek körül több már szállítás közben berobbant, veszteségeket okozva a 49. összhaderőnemi hadsereg utászainak. Az orosz haditechnikai készletek kimerülésének ez csak egy újabb jele, és hogy annyira nem állnak jól felszereléssel, azt már az is mutatta, hogy Herszon és Zaporizszsja megyékbe ósdi T-62-es tankokat vezényeltek, rakéta-sorozatvetőiket és tarackjaikat pedig már szibériai hadianyagraktárakból pótolják.

Az ukrán haderő egyik célja pont az lehet, hogy minél inkább kimerítse az orosz hadsereg erőforrásait, legyen szó emberállományról vagy hadfelszerelésről. Ezért is dönthettek úgy június első hetében, hogy visszavonulás helyett, ha már a bekerítést ki tudják védeni, inkább felveszik a harcot Szeverodonecknél. Mostanra az orosz erőknek az orosz és ukrán jelentések szerint ismét sikerült elfoglalniuk a város lakónegyedeit - álltunk már így június legelején, hullámzott a front -, de az ukrán védők továbbra is tartják magukat a város nyugati határában álló hatalmas Azot ipartelepen. Azon túl már a Donyec folyó folyik, annak a túlpartján áll Liszicsanszk. Ez kb. ugyanakkora város, mint Szeverodoneck, de a keleti oldalán természetes védvonalat képző folyó mellett azért is jobban védhető terület Szeverodonecknél, mert egy magaslaton áll. Az orosz erők ezért próbálnák inkább a folyamátkelést elkerülve, déli irányból bevenni, ám a popasznai zsebből indított műveletük ez idáig nem járt sikerrel.