Felfelé módosította inflációs előrejelzését az idei évre a Magyar Nemzeti Bank, derült ki a második negyedévet záró sajtótájékoztatón. Baksay Gergely, az MNB ügyvezető igazgatója elmondta, a globális folyamatok alapján azzal számolnak, hogy az infláció az őszi hónapokban tetőzhet Magyarországon, majd lassú mérséklődés indulhat, és előrejelzésük szerint 2023 végére a jegybanki toleranciasávba kerülhet vissza, 2024 elejére pedig elérheti a 3 százalékot.

Az új előrejelzés szerint az éves infláció Magyarországon 2022-ben 11 és 12,6 százalék közötti lehet, ezt a második féléves jelentős, 14 százalékos inflációs sáv húzhatja fel.

link Forrás

Baksay hangsúlyozta, globális jelenségről van szó, világszerte több évtizedes inflációs csúcsok dőlnek meg, és úgy néz ki, az infláció magasabban és tartósabban tetőzik, mint amit a korábbi várakozások alapján látni lehetett.

Ugyanakkor a piaci előrejelzésekből az is látható, hogy a nyersanyag- és energiaárak emelkedése közel van a csúcshoz. Ettől még a termelői árak emelkedni fognak egy darabig, és ez be fog épülni a fogyasztói árakba is, ezért növelte előrejelzését a jegybank. Az igazgató elmondta azt is, hogy az infláció mérséklődése ugyanebben a sorrendben fog végbemenni, azaz elsőnek a nyersanyagok és az energia árában jelentkezik, és csak a végén a fogyasztói árak növekedésének lassulásában.

A jegybank azzal számol, hogy a jövő évben a külső hatások mérséklődése, a kormányzati adóintézkedések (elsősorban a forgalmi adó emelése) hatásának kifutása és a proaktív, szigorú monetáris politikát folytató MNB intézkedései miatt már csökkenni fog az infláció.

Magyarországon a termelői árak emelkedése jelenleg is zajlik, és ezeknek az emelkedéseknek a nagy része beépült már a fogyasztói árakba, de nem teljesen, ezért is emelték a nyári és őszi előrejelzéseiket. Mint elhangzott, az MNB nyáron is a megszokottnál jelentősebb áremelkedésre számít itthon.

Az igazgató kitért arra is, hogy számításaik szerint a kormányzati intézkedések, azaz az árstop, a rezsicsökkentés, illetve a költségvetési egyensúlyt segítő adók idén 4,3 százalékkal, jövőre 0,7 százalékkal mérséklik az inflációt. Igaz, azt a jegybankban sem tudják, hogy meddig maradnak hatályban az árbefagyasztások, ezért abból a felvetésből indultak ki, hogy a kormány 2022 októberétől fokozatosan, jövő júniusig több lépcsőben vezeti ki a hatósági árakat.

A jegybank idén a korábbi becslésnél nagyobb GPD-növekedésre, 4,5-5,5 százalékra számít, igaz, ennek az az ára, hogy a 2023-as előrejelzésüket mérsékelték 2-3 százalék közé. Az idén a vártnál magasabb fogyasztást mértek, amit a feszes munkaerőpiac okozta magasabb bérek, a minimálbér emelése, a választás előtt kiszórt kormányzati transzferek (szja-visszatérítés, fegyverpénz, 13. havi nyugdíj) mellett az is okozhat, hogy a háztartások előrehozták tervezett fogyasztásaikat.

Az MNB szerint a fogyasztás mellett a beruházási dinamika is csökken jövőre, amit az állami beruházások mérséklése mellett az okoz, hogy a vállalatok költségei megemelkedtek, a magasabb bérek, a különadók és a magasabb nyersanyag- és energiaárak mind a beruházási kedvet ronthatják.

A jegybank emellett a korábbi becslésnél alacsonyabb külpiaci kereslettel számol 2022-ben és 2023-ban, a háború elhúzódása és a szankciók miatt.

A tájékoztatón kiderült még, hogy a jegybank szerint tartósan csökkenő hiány- és államadósság-pályán van a magyar gazdaság, szerintük az egyenlegcélok elérhetőek maradtak, annak ellenére is, hogy a fizetési mérleg hiánya még tovább fog emelkedni.

Újságírói kérdésre az ügyvezető igazgató elmondta, az élelmiszerek áremelkedése májusban elérte a 20 százalékot, és a következő hónapokban 20 százalék fölötti drágulás jöhet. Mint mondta, a régióban minden országban emelkednek az árak, de azért látni különbségeket: Magyarországon főleg a feldolgozott élelmiszerek terén gyorsabb az áremelkedés, ami arra utal, hogy a mezőgazdaságban és az élelmiszeripar többi szegmensében a termelékenység javítása segíthetne a helyzeten.