A 400 ezer katás vállalkozó közül alig 100 ezren lehetnek, akik csak a lakosságnak szolgáltatnak, belőlük – a minimálbér felét alig meghaladó 108 ezer forintos biztosítási alap miatt – „koldus nyugdíjas” lesz a 24.hu által megkérdezett adószakértők szerint.

A többiek pedig, ha cégeknek is dolgoznak, nem választhatják a kisadózók tételes adóját, és ősztől több közterhet kell fizetniük. Szellemi foglalkozásokat űző szabadúszók, grafikusok, ügyvédek, egyetemi óraadók, állatorvosok, virágboltosok, takarítók és villanyszerelők is rosszul járhatnak.

De pontosan mi változik a katázásban a törvény szerint, amit egy nap alatt átvert a Parlamenten a Fidesz-KDNP?

A legfontosabb változás, hogy a kisadózók tételes adóját csak olyan főállású egyéni vállalkozó választhatja, aki kizárólag magánszemélyektől szerez bevételt, maximum évi 18 millió forintot, de cégektől nem. A taxisok továbbra is katázhatnak úgy, hogy akár cég is a megrendelő.

A 24 azt írja, azokat a katásokat teljesen kizárják a lehetőségből, akik akár egyetlen számlát is kiállítanak belföldi vagy külföldi kifizetőnek, vagyis a törvény szerint jogi személynek, egyéb szervezetnek, egyéni vállalkozónak, ha pedig mégis megteszi, az összeg beérkezése előtti naptól megszűnik a katás jogállása, és 15 napon belül ezt a tényt be kell jelentenie a NAV-nak.

Ruszin Zsolt adószakértő – aki szerint a katát felnégyelték, és egy élettelen torzó maradt a helyén – a lapnak azt mondta, azoknál a bt.-knél és ügyvédi irodáknál, ahol szeptembertől nem lehet katázni, és helyette kettős könyvvitel szükséges, kell egy nyitómérleg, ahhoz pedig könyvvizsgálat, legalábbis a szövegben nincs ez alól mentesítés.

Most még mellékfoglalkozásúként (például nyugdíj, rokkantsági, rehabilitációs ellátás, 36 órát elérő munkaviszony, főállású vállalkozás, tanulás, nevelőszülőség mellett) is lehet katázni havi 25 ezer forint adó mellett, de szeptembertől nem, csak főfoglalkozásúként, és diák akkor már úgy sem katázhat, ha éppen szünetelteti a tanulmányait, pedig eddig erre 25 éves korig lehetőség volt.

Most még lehet (választás alapján) havi 75 ezer forint adót is fizetni, ami mellett magasabb a társadalombiztosítás alapja – ősztől ez a lehetőség is megszűnik. Hogy miért, arra az indoklás nem tér ki.

Akik továbbra is katázhatnak, már nem kell 40 százalékos különadót fizetniük, ha 3 millió forint felett számláznak egy partnernek, de ha az éves bevételük meghaladja a 18 millió forintot, akkor igen.

A kata adója szeptembertől 50 ezer forint lesz, a tb. alapja pedig marad 108 ezer forint, a nyugdíjat is ez alapján fogják számolni, tehát nem lesz semmi a budapesti iparkamara javaslatából, miszerint a kata minimálbérkövető legyen, és a járulékalap is évről évre nőjön.

Szipszer Tamás adótanácsadó az Adózónán megjelent cikkében úgy számolt: „A változások évközi bevezetése hatással lesz az iparűzési adózásra is, hiszen számos kataalany a tételes adóalap-megállapítást választotta az iparűzésiadó-alap megállapítása során. Ők kénytelen lesznek év közben váltani a „normál” adóalap-megállapításra. Az egyéni vállalkozók számára – éves szinten kb. 4–5 millió forint bevételig – alternatíva lehet az átalányadózás, a társas vállalkozások a kisvállalati adóval vigasztalódhatnak, de sok vállalkozás valószínűleg a megszűnést fogja választani.”

Angyal József a 24-nek azt mondta, az alanyi áfamentesség határa most 12 millió forint, ami az EU-s szabályok alapján valószínűleg nem emelhető, vagyis azzal, hogy a kata bevételi értékhatárát 18 millióra emelik, csak 12 millió forintig lehet áfamentesen számlázni. Ha az év vége felé a bevétel több mint 12 millió forint, onnantól már nem 10 ezer forintba, hanem 12 700 forintba fog kerülni egy adott szolgáltatás, amiből csak a költségvetésnek lesz plusz bevétele, a vállalkozásnak csak áfabevallási kötelezettsége, az ügyfélnek pedig 27 százalékkal drágább lesz a szolgáltatás.

Az adótanácsadó a HVG-nek azt mondta, a fizetendő járulék miatt érdemes ezt a bevételi határt figyelni.

A szeptembertől hatályos szabályok szerint az átalányadózást az az egyéni vállalkozó választhatja, akinek az előző és a mostani adóévben sem haladja meg a vállalkozói bevétele az éves minimálbér tízszeresét, ami tavaly 20 088 000, idén pedig 24 millió forint volt. (A kiskereskedelemben kivételesen ötször ekkora a határ.)

A HVG Korponai Babettnek, az ICT Business Advisory Zrt. vezető adószakértőjének számaival mutatta be, hogy aki a katában marad, és 18 millió forint éves bevételt szerez, az 600 ezer forint adót kell, hogy befizessen, nála így 17,4 millió marad. De ha nem katázhat tovább, akkor 1,44 millió forint személyi jövedelemadót, 1,776 millió forint tb-járulékot és 1,248 millió forint szochót kell befizetnie, azaz csak 13 536 000 forintja marad.

Akinek ez nem jó, az választhatja a vállalkozói jövedelemadót. Akkor a profit 9 százalékát kell befizetni jövedelemadóként, aminek a levonása után marad a vállalkozói osztalékalap, amiből 15 százalékos osztalékadót és a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót kell még kifizetni.

Egyeseknek ott van még az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho). A törvény szerint kb. azok tartoznak ide, akik olyan munkát végeznek, ami szerzői jogi tevékenység, illetve az élsportolók, akiknek másokkal ellentétben nem 60, hanem 500 millió forint az az éves bevételi határ, amíg választhatják ezt az adózási formát.

Eddig a katát választhatták betéti társaságok, egyéni cégek is, de mostantól csak egyéni vállalkozók folytathatják ott. A cégek a társasági adót vagy a kisvállalati adót kereshetik: ahol a bevétel évi 3 milliárd forint fölött van vagy 50 főnél többet foglalkoztatnak, ott nincs mérlegelési lehetőség, csak a tao szerinti adózás marad. A kisebbeknél az a kérdés, hogy van-e elég költség, amit el tud számolni a cég: ahol a személyi kiadások már legalább 20–30 százalékos részét adják az összes kiadásnak, ott érdemes egy könyvelőnek átnéznie, hogy ne a kiva szerinti adózást válasszák-e – írja a HVG. (HVG, 24, Adózóna)