De micsoda két szó volt az!

Az európai országok többségében a bruttó bér 40-50 százalékát be kell fizetni az államkasszába.

Aki felajánlja a személyi jövedelemadója 1+1 százalékát valamelyik civil szervezetnek és/vagy egyháznak, annak is érdemes tudnia, hogy nem mindenhol hasznosul megfelelően a pénz.

Ha ez így megy tovább, néhány év múlva Magyarország lesz az egyik olyan tagállam, ahol a legnagyobb mértékben terhelik a családosok fizetését.

Nagy Márton szerdán azt javasolja majd a kormánynak, hogy ismét avatkozzanak be a benzinárakba, mert az drágább, mint amit látni szeretnének. Az ársapkán túl is lenne eszköze a kormánynak az árak lenyomására, de sejthető, hogy nem fognak élni vele.

Mármint most Indiában.

A költségvetési miniszter a szankciók szigorítására készül a legnagyobb adócsalások (például a külföldön eltitkolt vagyonok) esetében. Növelik az adóellenőrzéseket, és egy adóügyi hírszerzési hivatalt is létrehoznak.

Háromnegyed évvel a törvény elfogadása után volt hajlandó adatokat közölni a Pénzügyminisztérium.

Nem törlik el, de 0 százalék marad a kulcs.

Próbálják egyszerűsíteni az áttérést is.

Mivel a szabályozás még tele van zavaros, rendezendő részekkel, érdemes kivárni. De ősszel így is vagy 100 ezer régi katázó fog téblábolni, mivel nem fog könyvelőt találni – mondta Ruszin Zsolt adószakértő az ingyenes tanácsadásán.

A taxisoknak tett ígéret betartását Brüsszelben kellene elintéznie a kormánynak, ami teljesen irreális feladatnak tűnik, mondta a 444-nek Angyal József okleveles adószakértő.

Gulyás Gergely szerint elburjánzott az eredetileg 120-150 ezer vállalkozóra szánt adóforma, ehhez képest a kormány 2012-ben nagyjából annyi katásra számított, amennyi most van. Más állításoknak is érdemes volt mélyebben utánamenni.

Összeszedtük, melyik szakmák és hogyan lehetnek érintettek.

Özönlöttek a levelek felhívásunkra, melyben katások történeteire voltunk kíváncsiak. Az egyetem mellett vállalkozók, a gyereket nevelő nők és a nyugdíj mellett dolgozók is mind úgy érzik, vesztesei a változásoknak.