Rengeteg kritika érte a 2010-ben hatalomra került Fidesz-kormányt az adórendszer drasztikus átalakítása miatt. Megszüntették a minimálbér adómentességét, kivezették a szuperbruttót, a progresszív szja-rendszert egykulcsosra cserélték, ezek pedig mind oda vezettek, hogy rendkívül torz rendszer jött létre, ahol a legalacsonyabb bérekből is pont ugyanannyit vonnak el, mint a legmagasabb fizetésekből.

A bruttó bér harmada, 33,5 százalék az, ami minden hónapban automatikusan az államkasszába vándorol. Az egykulcsos rendszerünk miatt ez az arány az uniós tagállamok sorában a hetedik legmagasabbnak számít a friss adatok szerint, az eltérő bérszinteknél pedig eltérő helyezéseket látni:

• az alacsony fizetéseknél (az átlagbér 67 százaléka) Románia után Magyarországon a második legmagasabb az elvonás mértéke,
• míg a magas fizetéseknél (az átlagbér 167 százaléka) hazánk a rangsor középmezőnyébe simul.

Nemzetközi szinten kirívó a magyar rendszer, hiszen általában a kormányok igyekeznek az alacsonyabb fizetéseknél különféle kedvezményekkel csökkenteni az adóterhelést.

Sokkal kevesebb szó esik azonban a gyermeket nevelők elvonásairól, pedig érdekes folyamatok zajlanak az elmúlt néhány évben. A családi adókedvezmények jóval előnyösebb helyzetbe hozták a családokat; erre a rangsorban elfoglalt helyezések is rávilágítottak. Míg az általános adóterheléssel az Európai Unió élén szerepelt Magyarország, a két gyermeket nevelő, átlagfizetéssel rendelkező családok elvonása már sokkal kedvezőbb helyre, a középmezőnybe sorolta hazánkat.

Már nem annyira nagyvonalú a magyar rendszer

2014-ben a kedvezményeknek köszönhetően a bruttó kereset 25,34 százaléka vándorolt az államkasszába, aminél 13 tagállamban is jobban adóztatták a gyermeket nevelőket. Az élen Belgium és Németország állt (36,9 és 33,96 százalékkal), míg a legkevesebbet Cipruson és Svájcban vontak el a családosoktól (5,97, illetve 12,83 százalékot).

A legfrissebb, 2023-as adatok azonban már másról árulkodnak: a két gyermeket nevelő és átlagbért keresőktől 27,91 százalékot vont el az állam, aminél már csak hét országban magasabb az adóterhelés mértéke.

Kilenc év alatt tehát hat helyet rontott a „családbarát” magyar adópolitika. Kormányzati beavatkozás nélkül pedig a helyzet csak egyre rosszabb lesz.