Magyarországon minden dolgozónak joga van a személyi jövedelemadója 1 százalékát egy regisztrált civil kedvezményezettnek, egy másik 1 százalékát pedig egy technikai számmal rendelkező, elismert egyháznak felajánlani az szja-bevallástól függetlenül.

A pénzt idén legkésőbb május 21-ig, azaz kedd éjfélig lehet felajánlani postán vagy – az ügyfélkapun keresztül – a NAV honlapján. Viszonylag világos, hogy az 1+1 százalékos nyilatkozatban mit kell kitölteni, és a rendelkező nyilatkozaton az adózó jelezheti (de ez nem kötelező), hogy a nevét és elérhetőségét a megjelölt civil szervezettel közölje-e a NAV.

A felajánlásra jogosult civil szervezetek és egyházak listája és technikai száma itt érhető el.

A lista idén több mint 30 ezer kedvezményezettet tartalmaz. A NAV január 1-jén szokta közzétenni és folyamatosan frissíteni az adó 1 százalékára jogosult civil szervezetek adószámát, nevét és székhelyét.

A hatályos szabályok szerint ha valaki ugyanannak az egyháznak adná az 1 százalékát, mint az előző évben, nem kell új nyilatkozatot tennie: a korábbi felajánlást automatikusan figyelembe veszi a NAV addig, amíg az adózó újabb nyilatkozattal nem jelöl meg másik kedvezményezettet, vagy vissza nem vonja a korábbi nyilatkozatát. A civil szervezeteknél viszont nincs ilyen automatizmus, ott minden évben újra kell nyilatkozni.

Jövő év januárjától a rendelkező a NAV honlapján azt is megnézheti, hogy az idén megjelölt kedvezményezett részesült-e a felajánlott összegből, de akinek van elektronikus tárhelye, azt a NAV ott is tájékoztatja a kiutalásról.

Az 1 százalékos felajánlások túlnyomó többsége már online zajlik, de mivel az e-bevallással lehetővé vált, hogy az adózó rá se nézzen az adóbevallására – hiszen a NAV megcsinálja helyette –, sokan az 1 százalékot is elfelejtik. 2016-ban még közel 1,5 milliárd forintot kaptak a civil szervezetek közel 370 ezer adózótól, az új rendszer 2017-es bevezetésével ez az összeg közel 30 százalékkal visszaesett, mert a felajánlók száma is csökkent 100 ezerrel.

A NAV tavaly szeptember 15-én hozta nyilvánosságra a legutóbbi szja-1%-os felajánlásban részesült civil kedvezményezetteket megillető összeget és a kedvezményezett javára érvényesen rendelkezők számát. 2023-ban az előző évinél kb. 26 százalékkal több, 1 819 715 ember ajánlotta fel az 1 százalékát valamelyik civil szervezetnek, összesen több mint 15 milliárd forintot. (Ez részben az inflációnak is köszönhető, 2021-ben még csak 10,5 milliárd volt az összeg.) A Nonprofit Információs és Oktató Központ Alapítvány adatai szerint tavaly az egy civil szervezetre eső felajánlók átlagos száma 62 volt, az egy civil szervezetre jutó felajánlás átlagösszege pedig 519 576 forint.

Tavaly a legtöbb felajánlást ezek a szervezetek kapták:

1. Országos Mentőszolgálat Alapítvány: 336 810 498 forint, 40 556 felajánlás.
2. Heim Pál Gyermekkórház Fejlesztéséért Alapítvány: 299 876 570 forint, 33 253 felajánlás.
3. Partizán Rendszerkritikus Tartalomelőállításért Alapítvány: 191 131 793 forint, 21 122 felajánlás.
4. Daganatos.hu Alapítvány: 175 350 024 forint, 25 595 felajánlás.
5. Bethesda Kórház Alapítvány: 170 068 511 forint, 18 210 felajánlás.
6. Bátor Tábor Alapítvány: 164 330 571 forint, 17 661 felajánlás.
7. Szent Márton Gyermekmentő Szolgálat Közhasznú Alapítvány: 163 017 806 forint, 20 637 felajánlás.
8. Kutya-segélyszolgálat Alapítvány: 116 628 098 forint, 17 856 felajánlás.
9. Madárkórház Alapítvány: 98 012 476 forint, 11454 felajánlás.
10. Peter Cerny Alapítvány a Beteg Koraszülöttek Gyógyításáért: 95 721 877 forint, 10 744 felajánlás.
11. Rákosmenti Noé Bárkája Állatotthon Alapítvány: 93 451 657 forint, 10 852 felajánlás.
12. Magyar Gyermekmentő Alapítvány: 93 051 235 forint, 10 677 felajánlás.
13. Együtt a Daganatos Gyermekekért Alapítvány: 92 585 646 forint, 12 774 felajánlás.

Egy ideje már olyan médiaóriások is gyűjtenek 1 százalékot, mint az ATV vagy a Partizán, ami tavaly friss szervezetként rögtön a 3. helyen végzett. De az ország egyik leggazdagabb emberének, Csányi Sándornak az alapítványa is gyűjti az szja-1%-ot, ahogy különböző fideszes polgári körök is.

A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség és a hozzá tartozó Oltalom Karitatív Egyesület továbbra is bajban van, bár tavaly a MET 1,2 milliárd forintnyi felajánlást kapott, az Oltalom Karitatív Egyesületnek pedig a NAV végrehajtási felfüggesztést adott, és átutalta a felajánlott 1 százalékokból befolyó 71 millió forintot. Több mint tíz éve tart a kisegyház és az egyesület kormányzati ellehetetlenítése. 2011-ben az egyházügyi törvényhez kapcsolódva a MET-től megvonták a korábbi egyházi státuszát, kizárva az 1982 óta működő metodista felekezetet a „bejegyzett” és „bevett” egyházakat és szervezeteiket megillető kiegészítő állami támogatások és az 1 százalékos felajánlás köréből. Ezt 2013-ban az Alkotmánybíróság, 2017-ben a Strasbourgi Emberi Jogi Bíróság is jogsértőnek találta.

A MET végül 2021-ben visszakapta az 1 százalékok fogadásához szükséges technikai számot, később a bejegyzett egyházi státuszát is, de továbbra sem bevett egyház, a kormány pedig nem hajlandó újra megkötni vele a közfeladatok ellátására vonatkozó megállapodást. Ennek hiányában Iványiék nem kaphatják meg a hasonló karitatív szervezeteknek járó kiegészítő támogatásokat, miközben állami feladatokat látnak el.

A lista 4. helyén található alapítványról többször írtunk, mert a szervezet körüli alapítványbirodalom több milliárd forintot gyűjtött 1 százalékokból, de a pénz jó részét nem daganatos vagy megmentésre váró gyerekekre és rászoruló állatokra költik. Az engedély nélkül pazar panorámájú jógaközpontot építő Daganatos.hu olyan tevékenységekre költi a felajánlásokat, amikkel szerintük megelőzhetik a betegségek kialakulását, a prevenció náluk főként a következő: ételintolerancia-vizsgálat, elektroszmogszűrés és gyerekjóga. Tavaly már arról írtunk, hogy a birodalom megroppanni látszik, de azért most is érdemes óvatosan eljárni, amikor valaki rákeres arra, hogy „adó 1 százalék”, mert felugrik az ado1szazalek.hu is, ami a Daganatos.hu Alapítványé. Velük ellentétben a lista 12. helyén álló Magyar Gyermekmentő Alapítványnak van mentőautója.

Tavaly Bödőcs Tibor ezzel a videóval buzdított mindenkit arra, hogy ne hagyják bent az adójuk 1 százalékát a költségvetésben:

Nem mintha a költségvetésnek nem jönne jól minden forint. Az államháztartási deficit április végére átlépte a teljes idei évre eredetileg előirányzott 2514,8 milliárdos hiánycélt. A kormány már az év első heteiben látta, hogy az idei tervek bedőltek, és április elején hivatalosan átírták az előirányzatot, így az új cél kb. 4000 milliárdos mínusz. De annak is a kétharmadánál jártunk az év egyharmada után. Áprilisban Varga Mihály pénzügyminiszter egyéb korrekciós lépéseket is bejelentett, de a júniusi választások után további kiigazításokra kényszerülhet a kormány.

Amely a költségvetés lyukainak tömögetése mellett is megtalálhatja a módját, hogy a pénz jól hasznosuljon.