Varga Mihály bejelentése arra utal, hogy a kormány kénytelen volt azt csinálni, mint mindenki, aki az első héten elkölti a havi fizetését

gazdaság
április 11., 15:53

Volt több figyelemreméltó momentuma is a csütörtöki kormányinfónak (cikkünk itt), bár Gulyás Gergely rejtélyes végszava minden mást elhomályosított. Az, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter, habár két kérdésnél is előjött a nemzetgazdasági miniszter személye, ki sem mondta Nagy Márton nevét. A kollégám, így emlegette, és közben valami olyan arcot vágott, mint egy félnehézsúlyú fidelitasos államtitkár, amikor átküld neki Magyar Péter egy közös fotót a 2021-es tusványosi afterpartyról.

A két gazdasági miniszter között megromlott munka- és emberi kapcsolatról a kormányzati munkát ismerő forrásaink már korábban is többször beszéltek, de a rossz viszony az elemzők körében is köztudott. Mióta Nagy a kormány tagja lett, fokozatosan átvette a gazdaságpolitika irányítását Vargától.

Varga Mihály pénzügyminiszter a költségvetésről beszél az április 11-i Kormányinfón.
photo_camera Varga Mihály a csütörtöki kormányinfón: Nagy Márton neve tabu
Fotó: Bankó Gábor/444

Sokan ezzel magyarázzák azt is, hogy a tavalyi és az idei, mindkétszer már előző év nyarán elfogadott költségvetés is összedőlt. A tavalyit négyszer kellett módosítani, és a deficit így is nagyobb lett minden tervezettnél, az idei pedig mindössze három hónapot élt meg. Legalábbis ekkorra sikerült elérni az éves hiánycél 92,3 százalékát.

A költségvetések készítése a Pénzügyminisztérium feladata, ám annak kiszámolásához egy olyan makrogazdasági pályát – a gazdasági növekedést, inflációt, kamat- és hozamszinteket is figyelembe vevő közgazdasági forgatókönyvet – kellett alapul venniük, ami a Nagy Márton-féle korábbi gazdaságfejlesztési, most már nemzetgazdasági tárcánál született.

A két tárca jóslatai között tudomásunk szerint már 2022 nyarán is, de azóta is visszatérően jelentős különbségek vannak, míg Varga Mihály pénzügyminiszterként a konzervatívabb költségvetési tervezés híve, addig Nagy, ahogyan az Orbán Viktor életében időről időre felbukkanó gazdasági Messiások szoktak, bátran mer nagyot álmodni. Néhány hete például még arról beszélt, hogy a magyar gazdaság idei növekedése 4 százalék körül lehet – ezzel szemben csütörtökön Varga már csak 2,5 százalékos jóslatot adott erre. Ennek pedig súlyos következményei vannak.

Csatlakozz a Körhöz, és olvass tovább!

Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!

Már előfizetőnk vagy? Jelentkezz be!