Kreatív megoldással az államilag támogatott falusi kisboltoknak passzolják át a kispostákat

július 29., péntek 4:05
6

Napról napra egyre több az olyan kis falu, ahol a posta kiszervezte a tevékenységét, vagyis már nem a saját hivatalában, hanem a helyi ABC valamelyik szegletében elhelyezett pult mögött működik. Csak a parlamenti választások óta a Magyar Posta mintegy negyven 2000 fő alatti településen jelentette be, hogy a munkát - a kézbesítésen kívül - helyi vállalkozóknak adta át. "Az új postapartnerek jellemzően olyan vállalkozások, amelyek a Magyar Falu Program kistelepülések számára kiírt üzletfejlesztési pályázatán vissza nem térítendő forrást nyertek és ezzel együtt vállalták, hogy ellátják a postai közreműködői tevékenységet" - közölte az állami vállalat.

Magyarán: a helyi posták helyett a falusi kisboltokat újították fel állami támogatásból, ahol mellékesen szorítottak helyett a posta pultjának is. Ezzel sokat spórol a Magyar Posta: a régi ingatlanokat nem kell tovább fenntartania, a dolgozók a jövőben pedig nem az állami cég munkatársai, hanem a vállalkozó alkalmazottai lesznek, így a bérköltségtől is megszabadultak. A postás szakszervezetek nem is örülnek a kollégák elvesztésének, de nem igazán tudnak ellene mit tenni.

Az egyik helyi kisboltba költözött a posta július közepén például a Szigetköz szívében található Dunaszigeten. "Ha én nem vállalom el, hogy átveszem, akkor a faluban nem maradt volna meg a posta. Sajnos nincs már takarékbank és ATM sem a településen, így például csak itt tudnak készpénzt kivenni az emberek" - mondta lapunknak Zsidi Csaba, a kisbolt tulajdonosa, aki helyben független képviselő is. Szerinte egyelőre az új rendszer jól működik: a postai szolgáltatások nem változtak és a lakosok a megszokott arcokkal találkozhatnak. A korábban főállású postavezető ugyanis most már nála dolgozik, tőle kapja a fizetését, de ha bármilyen probléma van, akkor még az állami társaság kapcsolattartója segít a volt kollégának. Ha pedig éppen nincs ügyfél, akkor a boltban segít be a munkába.

Fotó: MICHAL FLUDRA/NurPhoto via AFP

"A kézbesítés továbbra is a postások feladata. Én jutalékos rendszerben vagyok, tehát például minden feladott csekk után jutalékot kapok, de csak két hete működünk, így még nem tudom, hogy jön ki a matek a végén. Előnyös a lakosoknak, hogy szombaton is nyitva vagyunk" - magyarázta Zsidi Csaba. A korábbi postavezetőtől, Szelléné Lelkes Katalintól pedig megtudtuk, hogy 28 évig volt a Magyar Posta alkalmazottja, másik településen maradhatott is volna az állami vállalatnál, de ő Dunaszigeten akart dolgozni. Hétfőn például 200 csekket kellett kezelnie. Egyetlen problémaként azt említi, hogy a kisbolt messzebb van a falu központjától, ezért például a nyugdíjasoknak többet kell biciklizniük.

Még számos faluban szűnhet meg az önálló posta, hiszen a Gyopáros Alpár, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos által szervezett programban 1413 falusi kisbolt szerepelt a győztesek listáján: 2-70 millió forint közötti összegeket lehetett bezsebelni. Az eddig ismert 40 ilyen falu között van Balatonszentgyörgy, ahol a Coop-birodalomba tartozó MECSEK Élelmiszer és Vegyiáru Zrt. kapott 31 millió forintot a kisbolt felújítására és július 2-a óta már ide, és nem a viszonylag nagy postaépületbe járhatnak a lakosok csekket befizetni. A Győr melletti Kajárpécen szintén a Coop-hálózat egyik boltja nyert 51 millió forintot és egyúttal ez lett a posta új címe is. Mivel eleve a Coop az ország legnagyobb lefedettséggel rendelkező élelmiszerlánca, így nem meglepő, hogy a bolthálózat üzemeltetői közül került ki legalább 300 nyertes, ezért falun a kereskedő cég lehet az egyik legnagyobb "postai" foglalkoztató.

Mindenki fontos

Ez ügyes megoldás, hiszen az élelmiszer kereskedelem és a posta az uniós szabályok szerint szabad piac, vagyis a tagállamok közpénzt felhasználva nem hozhatnak egyetlen szereplőt sem előnybe vagy hátrányba, a támogatás tilos. A G7.hu cikke szerint a magyar kormány az intézkedéssel tulajdonképpen azt mondja ki, hogy a helyi élelmiszerbolt kvázi közszolgáltatás, olyan mint például a elektromos áram vételi lehetőség biztosítása vagy a szemétszállítás. A helyben maradó, jellemzően nyugdíjas korú réteg nem tud sok szolgáltatót eltartani, a posta és a gyógyszertár mellett most már az élelmiszerboltot sem. Ezzel a megoldással a Magyar Posta úgy tudott megmaradni a falvakban, hogy közvetlenül nem is kapott állami támogatást, a kisboltok közül pedig szinte mindenki kapott, vagyis elvileg nem egyetlen szereplőt hoztak előnybe.

A postának amúgy törvényi kötelessége is ott maradni szinte az összes faluban, hiszen a magyar állam 2021-ben is a Magyar Posta Zrt.-vel kötötte meg az egyetemes postai szolgáltatói szerződést 2030-ig. Ez egyebek mellett azt jelenti, hogy a társaságnak valahogyan mindenki számára elérhetővé kell tenni a szolgáltatásait az ország egész területén, de a korábbi 95 százalék helyett már csak a lakosság 80 százalékának kell egy hivataltól számítva légvonalban 5 kilométeren belül élni. Az állami vállalat nagyon kreatív: 2020-ban közzétett egy listát azokról a településekről, ahol a posták takarékbanki postapartnerként üzemelnek tovább. Az elmúlt években több kisposta is bezárt az országban, de a Magyar Posta magyarázata szerint így is megfelelnek a törvényi előírásoknak. Az összeköltözések igazi nyertesei vélhetően inkább a Takarékbank, illetve a kisboltok lehetnek, amelyek így még több potenciális ügyfelet/vásárlót szereztek maguknak.

Másra van pénz

Míg a falusi aprómunkát kiszervezi a Magyar Posta, arra bőven van pénze, hogy gigantikus depókat építsen az országban. Összességében milliárdos beruházással logisztikai üzemeket húznak fel Kaposváron, Zalaegerszegen, Hatvanban és Veszprémben is. "Az új üzemcsarnok kétszer akkora lesz, mint a régié volt, a bruttó alapterület mintegy 5500 négyzetméter kiterjedésű. A csarnokot pedig 15 000 négyzetméternyi külső burkolt terület veszi körül" - hangzik például a veszprémi depó leírása.

A logisztika területén pedig összebútorozhatnak a Waberer’s Nyrt.-vel, amelybe pedig éppen Tiborcz István, a miniszterelnök veje készül beszállni, egészen pontosan a BDPST Grouphoz tartozó BDPST Equity Zrt. megvásárolná a fuvarozó cég részvényeinek 21 százalékát tulajdonló MHB Optimum Zrt.-t. Schamschula György, a Magyar Posta Zrt vezérigazgatója június végén beszélt barról, hogy az idén közös tulajdonú céget alapítanak. Az állami vállalat a koronavírus-járvány ellenére egész jó évet zárt 2021-ben, hiszen 220 milliárd forintra ugrott a bevételük - főleg a csomagok miatt -, és 14 milliárd forint lett a nyereség. A sima levelet 160 forintért viszik el.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt