Magyarország a legszárazabb európai országok közé tartozik
Kiszáradt tavak és termőföldek, égő erdők: idén minden eddiginél látványosabbá vált az Alföld kiszáradása. Az ELTE kutatói most egy aszálytérképen mutatták be, hogyan csökkent a a növények számára elérhető talajnedvesség éves átlaga 1981 és 2017 között. Ebből kiderül, hogy
Magyarország és az Észak-Balkán országai már a legszárazabb talajú országok között említendők
Egy tanulmányban arról is írtak, hogy Észak-Európa szenvedte el a legkisebb mértékű talajnedvesség-veszteséget. A legnedvesebb talajokon az alpesi, a balti és a nyugat-balkáni országokban gazdálkodnak, míg a legszárazabb mezőgazdasági területek elsősorban mediterrán és kelet-európai országokban találhatók. A klímaváltozás egyik hatása, hogy a gabona terméshozama egyre érzékenyebben reagál a talajnedvesség ingadozására. A terméshozam talajnedvességtől való függése és a talaj nedvességtartalmának csökkenése az európai mezőgazdaság egyik nagy kihívása, és a termésátlagokat limitáló tényezők közül az egyik legfontosabb Franciaországtól Ukrajnáig.
link
Forrás
Egy másik elemzésükben pedig arra hívták fel a figyelmet, hogy Európa-szerte a szántóföldi művelést áthelyezik az aszályos régiókból a kevésbé aszályosabba. Megfigyelhető, hogy Dél-Európában és a Balkánon tömeges mértékben hagynak fel a gabonatermesztéssel, de Észak-Európában, a Német-, a Lengyel- és a Kelet-Európai Síkság északi felén növekszik a gabonatermesztésbe fogott területek kiterjedése. Ugyanakkor vannak olyan alkalmazkodási technikák, amik jelentős mértékben hozzájárulhatnak a talajnedvesség megtartásához. Ilyenek például a nagyobb tőtávolság mellett való döntés, a szántásmentes, vagy minimális talajbolygatást alkalmazó gyakorlat és a mulcsozás. (ELTE)
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.