Szerdán lehull a lepel, kiderül, hogy milyen volt Magyarország második negyedéve gazdasági szempontból, ugyanis a KSH publikálja az április-júniusi GDP-adatot. Könnyen elképzelhető, hogy bizonytalan ideig most látjuk majd utoljára növekedni a magyar gazdaságot. "Lassul a gazdasági növekedés, ahogy kimennek a járvány miatti extrém bázisok" - mondta lapunknak Németh Dávid. A K&H Bank vezető elemzője éves alapon 5,7-6,1 százalékos, negyedéves alapon 0,2-0,3 százalékos növekedést prognosztizál. Ez egyértelmű fékezés (még akkor is ha van olyan elemző, aki 0,5-0,6 százalékot is reálisnak tart), hiszen 2022 első három hónapjában éves szinten 8,2 százalékkal, az előző negyedévhez viszonyítva pedig 2,1 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye.

Igazából a magyar gazdaság az egyik extremitásból esik a másikba: a járvány miatt extrém volt a leállás, a tavaly tavaszi újraindulás szintén extrém gyors volt, és most is bőven vannak olyan külső és belső okok a lassulás mögött, amelyek extrémek, így nem látható pontosan a magyar gazdaságban lévő valódi potenciál. Emlékezetes, hogy tavaly ilyenkor minden rekordot megdöntött és minden prognózist felülmúlt a magyar gazdaság növekedése a 2. negyedévben: 17,9 százalékos lett a GDP-adat.

"Az önmagában nem meglepő, hogy 2020 április-júniushoz képest, amikor padlóféket nyomott a magyar gazdaság, óriási növekedést mértek, de a visszapattanás annyira gyors volt, hogy az a legoptimistább elemzőket igazolja. 2021 második negyedévben visszatért a gazdaságunk a válság előtti szintre" - írta például a hvg.hu egy évvel ezelőtt. Németh Dávid szerint ez extrém növekedés volt, mint ahogy most a 0 százalék körüli negyedéves adat is extrém lesz. "Egyik sem a normalitás. Van potenciál a magyar gazdaságban, ez a beruházásokból is látszik" - fogalmazott.

A fő kérdés persze az, hogy milyen mértékű lesz a lassulás. Vannak aggasztó jelek. Például a Standard & Poor’s negatívra rontotta a magyar adósosztályzatot, ez pedig akár egy jövőbeli esetleges leminősítés lehetőségére utal. A hitelminősítő indoklása szerint:

• Nagy a kitettség az orosz energetikai ellátás irányában,
• Nincs megállapodás az egyre kritikusabbnak számító uniós forrásokról,
• Kiugróan magas az infláció,
• Megszorítások várhatók a kormányzat és a jegybanki döntéshozók részéről.

Baksay Gergely, a Magyar Nemzeti Bank közgazdasági elemzésekért és versenyképességért felelős ügyvezető igazgatója már június végén elmondta, hogy a második negyedévben 6-7 százalék között lehet a növekedés mértéke, viszont a negyedév végén már megfigyelhető a lassulás, ami folytatódik az év hátralévő részében. Aggasztó jel az is, hogy bezuhant az építőipar: a nyers adatok szerint 8,1 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, ráadásul az építőipar termelői árai az előző év azonos időszakához viszonyítva 25 százalékkal nőttek.

Ezek a klasszikus stagfláció tünetei: fő jellemzője, hogy a tartós drágulás, a lakossági fogyasztás csökkenése és a gazdasági visszaesés egyszerre van jelen. Kérdés, hogy ezek a tünetek megmaradnak az építőipar szintjén, vagy átterjednek egyéb ágazatokra is. Minden szakértő szerint a második negyedév után erőteljes lassulás jöhet, de bizonytalan annak megítélése, hogy az idei utolsó negyedévben és 2023 első negyedévében technikai recesszióba fordul-e az ország. Ehhez egymást követő két negyedévben kell visszaesnie a gazdaságnak, és lehet, hogy ebből az egyik már igazából április-június között bekövetkezett.