Az őszi szünet rovására meghosszabbítják a téli szünetet

Gulyás szerint a 450 milliárdos adósságot görgető vasmű ügye töbször is téma volt kormányülésen. Az orosz tulajdonos és a szankciók miatt nem látszik megoldás az ügyben.

A Blikk kérdezett rá a problémára, hogy mit tud tenni a magyar kormány az olyan orosz-magyar kettős állampolgárok érdekében, akiket besoroznak, hogy Ukrajnában háborúzzanak. Gulyás erre azt felelte, hogy a kettős állampolgárság nem két fél, hanem két egész állampolgárság, így ha egy orosz-magyar kettős állampolgárt Oroszországban ér a behívó, akkor sajnos a magyar kormány semmit nem tud tenni az érdekükben.

Kollégánk arra kérdezett rá, hogy valóban volt-e egyeztetés ebben a hónapban az IMF és a kormány között. Gulyás szerint rendszeresek a találkozók a Valutaalappal, de nem kértünk hitelt.

Mi az oka, hogy Magyarországon a legmagasabb az élelmiszerdrágulás az EU-ban? - kérdezte kollégánk Gulyást. A miniszter szerint a szankciók mellett az óriási aszály miatt van így. Továbbra is kitart amellett, hogy Ukrajna szomszédságában magasabb az infláció, a balti államok az elmúlt hónapokban többször is előztek minket, de az élelmiszerdrágulás mindenhol iszonyatosan magas. Arra a kérdésre, hogy már a háború előtt is nálunk volt a legmagasabb az élelmiszerinfláció, Gulyás nem nagyon adott érdemi választ, csak azt mondta: nem azt állítja, hogy a szankciók nélkül ne lenne infláció, de azok megduplázták a drágulást.

Orbán Viktor miniszterelnök a hétfői parlamenti idénynyitón az ellenzéki vezérszónokok felvetéseire reagálva mondta, hogy a kormányon belül vannak viták a szélenergiai termelés bővítéséről. Megkérdeztük, hogy milyen viták zajlanak, de Gulyás nem kívánt részletekbe bocsátkozni, majd kisebb vitába bocsátkozott riporterünkkel arról, hogy mennyire volna normális, ha a kormánytagok megoszthatnák a nyilvánossággal azt, hogy bizonyos kérdésekről mit gondolnak. Gulyás végül azzal zárt, hogy ő a kormányinfőn néha el szokta mondani a saját véleményét is. Akkor mit gondol a szélenergiáról, kérdeztük, mire azt felelte, hogy "elfogadom a kormány álláspontját".

"Miért nem hagytuk még jóvá Svédország és Finnország NATO-csatlakozását" - kérdeztük Gulyást, aki erre annyit felelt, hogy "hétfőn kezdődött a parlament". Visszakérdezésünkre, hogy "igen, és?", azt felelte, hogy benyújtották a javaslatot.

"Miért csak a magyar kormány állítja, hogy Európa lábon lőtte magát, és a szankciókat vissza kell vonni" - kérdeztük Gulyás Gergelytől, aki erre arról kezdett beszélni, hogy a szlovák minsizterelnök kedden államcsődről beszélt, Németországban meg recesszió van. "Van-e másik kormány az EU-ban, ami a szankciók visszavonását kéri" - ismételte meg erre a kérdést Szurovecz kolléga, amire Gulyás kénytelen volt elismerni, hogy "ez más kérdés", hogy aztán újra arról kezdjen beszélni, hogy máshol is drága az energia.

"Ez az egyik lehetőség, a Fegyverszünet is megoldás lenne, de a nemzetközi jognak leginkább megfelelő, mondhatnánk egyedül megfelelő megoldás" az orosz csapatok kivonása lenne, válaszolta kérdésünkre Gulyás Gergely, aki arra már nem válaszolt, hogy Szijjártó Péter felvetette-e ezt a lehetőséget Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel az EU külön kérése ellenére folytatott New York-i megbeszélésén. Kérdésünkre nagy nehezen azt is kimondta, hogy Magyarország nem támogatja a megszállt ukrán megyék orosz annexióját - bár elsőre azt mondta, hogy az uniós álláspontot képviseljük, és azt állította, hogy már válaszolt erre a kérdésre, bár valójában a népszavazások elismerésére vonatkozó kérdésre válaszolt hasonlóan döcögősen.

Gulyás többszöri visszakérdezésünk ellenére se volt hajlandó kifejteni, hogy Szijjártó Péter és a magyar kormány milyen megoldási javaslatokat tesz Oroszországnak annak érdekében, hogy elérje hangoztatott célját, a mihamarabbi békekötést Ukrajnában. Lényegében azt mondta, hogy a csapatkivonásoknak is a tárgyalások a feltétele, ezért is fontos beszélni az oroszokkal.