A hét eddigi hírei alapján nagyon rossz állapotban van a magyar gazdaság. Varga Mihály pénzügyminiszter egyrészt bejelentette, hogy 4,9 százalék helyett 6,1 százalék lesz idén az államháztartási hiány, a 2023-as költségvetést pedig újratervezik, mert az infláció és a gazdasági visszaesés sokkal nagyobb lesz a vártnál. Nem volt jó üzenet, hogy Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a dübörgő infláció ellenére bejelentette a 16 hónapja tartó kamatemelési ciklus végét, de még zárásként 13 százalékra emelték az alapkamatot.

Harmadik csapásként hatalmasat zuhant a forint: szerda reggel még 407 forint körül járt az euró árfolyama, most 414 forint. Ráadásnak pedig kifizetési stopot rendelt el a kormány, ami azt jelenti, hogy automatikusan fizetik a béreket, a nyugdíjakat, a köznevelési, a felsőoktatási, a szociális, az egészségügyi és a közfeladatokhoz kapcsolódó kiadásokat, továbbá a 2014-2020 közötti uniós programok kifizetéseit, de minden más kifizetéshez a pénzügyminiszter engedélye szükséges.

Ez így együtt nagyon rosszul néz ki. "Ilyen intézkedést egy vállalat akkor hoz meg, ha fizetési nehézségekkel küzd, egy normálisan működő állam viszont ilyen döntést nem hozhat. Optimista vagyok, ezért nem gondolom, hogy valóban ekkora lenne a baj, hisz augusztus végén a kincstári számlán több mint 2000 milliárd forint állt, és ez nem fogyhatott el egy hónap alatt" - írta a Népszavának László Csaba. Az egykori pénzügyminiszter szerint viszont ha tényleg ekkora a zűr, akkor azt tanácsolja a kormánynak, hogy fáradjanak el Nemzetközi Valutalaphoz (IMF), és kérjenek pénzügyi segítséget.

Az a napokban derült ki, hogy Magyarországon járt júliusban az IMF küldöttsége. A Szabad Európa cikke szerint a kormány nem kért pénzügyi segítséget, és Európai Bizottság nélkül amúgy is nehézkesen menne egy hitelszerződés aláírása, ha az uniós támogatások kiváltása lenne a cél.