• Nagy Márton három hónap után újra elment az MCC-be előadást tartani a gazdasági helyzetről.
• Mivel sosem látott gazdasági világválság van, és már 420 forint egy euró, kiemelten érdekes volt, mit is mondhat a gazdaságfejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter.
• Apokaliptikus víziót vázolt fel.

Nagy azzal kezdte, hogy az MCC egy olyan „klub”, ami konzervatív, jobboldali, keresztény értelmiségieket fog össze, és döntésbefolyásolási babérokra tör: olyan témákkal foglalkozik, ami befolyásolja a mai gazdaságpolitika alakítását.

Európa furcsa halála

Nagy Márton előadása arról szól, hogy a szankciókkal Európa elveszíti hosszú távú versenyképességét, az EU hagyja, hogy az egyes nemezetek maguk mentsék meg a vállalataikat, ezért káosz uralkodik.

Nagy szerint az EU versenyképessége már korábban, a háború előtt is nagyon alacsony volt, a GDP-je a világgazdaság egyre kisebb hányadát teszi ki, az USA és Kína is megelőzte. Az EU-ban nem új iparágak vannak jelen, hanem még mindig az old economy. Európában hol vannak a QR kódos fizetések és arcfelismerős fizetések? – kérdezte Nagy, Kínát hozva fel pozitív példaként.

A miniszter szerint siralmas, hogy a globális rangsor top 100 globális cégében csak 6-7 európai cég van. Európa mint pénzügyi központ kezd megszűnni, az USA és Kína veszi át a helyét, és az energiaválság földre küldi a már megkopott európai versenyképességet. Ha Európa nem szedi össze magát, eltűnik a gazdaság térképéről – mondta.

A kontinensen a legmagasabb a villamosenergia ára, kb. 6-7-szer akkora, mint az USA-ban, de a gáz ára is tízszer akkora, Ázsiában is 30 százalékkal alacsonyabb, mint Európában. Az energia ára az USA-ban alacsonyan maradt, a kiegyenlítő mechanizmus valamiért nem működik – mondta Nagy. (Egyébként azért, mert a világon nincs elég energia.)

Amerika röhög a markába

„A Ford meg a Chrysler röhög, miközben a Volkswagen meg az Audi szenved” – mondta Nagy, aki szerint az USA-ban nem az energia hajtja az inflációt, míg Európában igen: Németországban 10, Magyarországon 20 százalék fölötti.

Az USA és a cégei röhögnek az európai cégeken, mert egyik pillanatról a másikra a versenyképességi rangsor megcserélődött. Ezt az energiaár-növekedést az ipar nem képes lekövetni, csak hosszú távú beruházásokkal, 1-2-3 év alatt, de addig elveszik a piacait – mondta Nagy, aki a kijelentése alapján talán úgy számolhat, hogy vagy sokáig tart még a háború, vagy a béke sem vetne véget az energiaválságnak.

Európa olyan problémát okozott magának, ami nemcsak a gazdaságát tolja be jövőre recesszióba, hanem a hosszú távú versenyképességét is lerombolja, és olyan cégek tűnnek el, amik helyére amerikai és kínai cégek jönnek be – mondja Nagy, vélhetően a szankciókra utalva, amik még mindig nem szankcionálják az energiát.

(Itt érdemes megjegyezni, hogy egyelőre csak szenet nem lehet importálni Oroszországból, decembertől lesz korlátozás a tengeri szállítású olajra, gázra pedig még semmilyen szankció sincs, és az olajszankció amúgy is lefelé tolhatja majd az orosz olaj árát, mert távolabbi piacokra kell eladniuk kedvezménnyel. És ha Kína meg India elkezd orosz olajat venni, az az arab olaj árát is leviheti, már most 20 százalékkal olcsóbb az orosz olaj az irányadó Brentnél.)

Az olaj ára, az üzemanyagár és a gázár is Európában a legmagasabb, így nem lehet Amerikával versenyezni, ha ez stabilizálódik és fennmarad.

Az erős dollár korszaka jön, a dollár erősödik az euró rovására, ez pedig az inflációt az USA-ból a világ többi részére exportálja, így máshol magasabb lesz az infláció – mondja Nagy, aki szerint ez a vállalatoknak jó lehet, de a gazdaság stabilitását megrengeti. Az energiapiac, de kifejezetten a gázpiac romlása erősíti a dollárt az euróval szemben.

2023 elég rossz lesz

A piaci várakozások 2023-ra jelentősen romlottak, ma már 0 százalék alatti értékek láthatók Németországban és Angliában. Miközben Amerikában nagyobb kamatemelés van, Európában mégis nagyobbat esnek a tőzsdeindexek, mert a piac elkezdte beárazni, hogy a fogyasztás drasztikusan csökkenni fog.

Nagy szerint piaci koordináció nélkül iparágak szűnhetnek meg, központi koordináció nélkül a szektorok Európában kiszoríthatják egymást.

Nagy szerint három dolog fogja meghatározni a kontinensek és az egyes országok versenyképességét is. „Aki ezekkel nem rendelkezik, az megszűnik. Komplett iparágak fognak megszűnni.” (Mindegyikben rosszul állunk.) Akinek több pénze van, akinek olcsóbb energiája van, annak jobb, és ahol kisebb az energiaintenzív iparágak súlya, az jobban jár – mondta az Orbán-kormány minisztere, aki ekkor feltette a kérdést:

„Hol van itt az európai szolidaritás? Németország jobban jár, a többiek meg pusztuljanak.”

Nagy szerint akinek nukleáris energiája van, mint Franciaországnak, annak olcsóbb az energiája, versenyelőnyre tesz szert, így furcsa módon ebből a helyzetből a franciák elég jól tudnak kijönni.

Példaként elmondta, hogy az Audinak Európában nagyjából 200 elsődleges beszállítója volt (alattuk több száz), ma ezekből 60 van csődközelben. Kérdés, hogy a megnövekedett keresletet és a magas energiaigényt meddig bírják. Nagy azt mondta:

„Ki fog nyerni? Aki utolsóként marad a szobában, és lekapcsolja a villanyt.”

Az európai gazdaság egyetlen útja, hogy méretgazdaságilag hatékonyabb lesz: így egymást fogják lenyelni. Például egy magyar cég lenyel egy szlovák céget, vagy egy lengyel cég egy magyart. Ez oda vezet, hogy Európában ki fog alakulni egy iszonyú koncentráció. „Hogy uniós vagy brüsszeli központi segítség nem lesz, az tuti biztos” – mondja az Orbán-kormány minisztere.

Az energiaár-alakulás Magyarországon

A 2023-as energiaárak már elméleti szinten meghaladhatják a munkaerőköltségeket a vállalati szektorban: 2021-ben 1,5 százalék volt, 2023-ban 11, míg a munkaerőköltség most 11, és 2023-ra 8-9 százalékra csökken. Ezért ha idejön egy külföldi befektető, nem a munkaerőről fog érdeklődni, hanem arról, hogy van-e áram, mennyibe kerül, és nem lesz-e blackout havi egyszer.

Amíg egy gyengülő árfolyam a munkaerő-versenyképességet javítani tudja, addig az energia alapból euróval van denominálva (tehát a romló forint miatt még drágább az energia). A magyar versenyelőny pillanatok alatt eltűnhet. Különösen a mezőgazdaságban és élelmiszeriparban, de az építő- és feldolgozó iparban is nagyobb lesz az energiaköltség, mint a bérköltség. (Egyedül a raktározás és az infokommunikáció marad jó helyzetben.)

A Századvég kormánynak készített felmérése szerint a kkv-szektorban a vállalatok felének nincsen megkötött gázszerződése (minél kisebb egy cég, annál kevésbé). A cégek harmada már ma sem tudja fenntartani a normális működését, a cégek többsége már a közeljövőben elbocsátásokat kezdeményezne.

Nagy elmondta, hogy ezért gondolkodnak Magyarországon munkahelyvédelmi akciótervről, ami már asztalon van, kérdés, mikor élesítik.

A támogatási program két pillére: energiaköltségek (OPEX) és energiahatékonysági beruházások (CAPEX) támogatása.

A kormánynak van gyármentő programja is, hétfőn leültek több mint 100 gyár képviselőivel – nagy szerint alig bírtak kimenekülni a kétségbeesett kérdések elől –, a cél az 50-100 legnagyobb feldolgozóipari nagyvállalat beruházási célú támogatása ideiglenes válságkezelési kerettel. De lesz munkahelymegtartó program is.

A miniszter konklúziója: a munkaerő-hatékony gazdaságot át kell állítani energia-hatékony gazdaságra. (Unit Labour Cost → Unit Energy Cost.) Ez fogja befolyásolni a versenyképességet.