Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa leszavazta a hszincsiangi tömeges emberijog-sértések megvitatását

jog
2022 október 06., 14:51

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa (EJT) leszavazta azt a Nagy-Britannia, Törökország, Egyesült Államok és más nyugati államok által támogatott javaslatot, hogy hivatalosan tűzzék napirendre és vitassák meg a nyugat-kínai Hszincsiang autonóm területen élő muszlim ujgurok és más etnikai kisebbségek ellen elkövetett kínai emberijog-sértések kérdését.

A rendőrök Ili prefektúra akkori kormányzójának, Nurlan Abdumalinnak a tévébeszédét nézetik a fogvatartottakkal a Tekes megyei fogolytáborban a nyugat-kínai Hszincsiang tartományban.
photo_camera A rendőrök Ili prefektúra akkori kormányzójának, Nurlan Abdumalinnak a tévébeszédét nézetik a fogvatartottakkal a Tekes megyei fogolytáborban a nyugat-kínai Hszincsiang tartományban. Fotó: The Victims of Communism Memorial Foundation/AFP

A kínai diplomáciai győzelemként értékelt, szoros eredményt hozó szavazáson a 47-tagú EJT-ben 17 ország szavazott a javaslat mellett, 19 ellene, 11 ország pedig tartózkodott. A Hszincsiangról szóló vitát az EJT következő ülésszakának elején, 2023 márciusában tartották volna meg.

A Nyugat és Kína közötti politikai és diplomáciai pengeváltásként értékelt szavazáson arról döntöttek, hogy az EJT történetében először napirendre vegyék-e és megvitassák-e az emberi jogi kérdést.

Az ülésteremben csak szórványos tapsot kiváltó, egyszerű többséget igénylő szavazási eredmény többnapos genfi és számos európai fővárosban folytatott diplomáciai lobbimunka után született meg. Így szavaztak:

link Forrás

A vezető nyugati országok igyekeztek komolyabb támogatást gyűjteni a Michelle Bachelet emberi jogi főbiztos hivatala által összeállított jelentés mögé, amit augusztus 31-én tettek közzé, és ami szerint valószínű, hogy „emberiesség elleni bűncselekményeket” követtek el Hszincsiangban.

Az Emberi Jogi Tanács összetétele minden évben az ENSZ-tagállamok közötti rotációs rendszertől függ, és az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) állandó tagsággal rendelkező Kína még sosem szerepelt név szerint az EJT országspecifikus határozataiban a tanács 16 éves fennállása során.

„Mindig nehéz egy EJT-tagországnak egy BT-tagállam ellen szavazni” – mondta egy neve elhallgatását kérő nyugati diplomata, aki szerint ha valamelyik országot szoros gazdasági és politikai kapcsolatok fűzik Pekinghez, annak még nehezebb megszavazni egy ilyen javaslatot.

Ez annak ellenére így van, hogy az eredeti, visszafogottnak tekintett javaslat csak arra vonatkozott, hogy vegyék napirendre és vitassák meg a hszincsiangi kérdést, nem pedig arra, hogy egy különleges EJT-jelentéstevő vagy egy megfigyelőkből álló munkacsoport folyamatosan nyomon kövesse a hszincsiangi emberi jogi helyzetet.

Ennek megfelelően az EJT egyik legenyhébb vizsgálati javaslatának mostani elutasítása egyben azt is jelenti, hogy a nyugati országoknak be kell látniuk: diplomáciai értelemben jelenleg túl nagy kihívás megpróbálni emberi jogi területen számon kérni az egyre befolyásosabb Kínát. (MTI)

Kiemelt videóink

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.