Jelentést készített az ENSZ missziója.

A kínai diplomáciai győzelemként értékelt, szoros eredményt hozó szavazáson a 47-tagú EJT-ben 17 ország szavazott a javaslat mellett, 19 ellene, 11 ország pedig tartózkodott.

A külügyminiszter az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának genfi ülésén kezdett hosszú felsorolásba.

A magyar küldöttség teendőit kijelölő kormányhatározat szerint különösen sok a baj az Emberi Jogi Tanács működésével. De jó lenne, ha lehetne magyar elnöke a közgyűlésnek, és ha nagyobb esélyünk lehetne bekerülni a Biztonsági Tanácsba.

Szerinte a testület akkor lehet sikeres, "ha a konstruktív nemzetközi párbeszédet és együttműködést segíti elő az emberi jogok védelmére".

Minszk felháborodott azon is, hogy az EU javaslatára az ENSZ emberijogi megfigyelőcsoportot küldene hozzájuk.

Az Emberi Jogi Tanács további irreális elvárásokat is megfogalmazott, például, hogy hagyják abba a politikai foglyok kínzását.

Kérik, hogy védjék meg a jogvédőket, és vessenek véget a megfélemlítésnek és a zaklatásnak.

Birgit Van Hout szerint Magyarország az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában egészen másféle álláspontot szokott képviselni, mint amilyen politikát belföldön folytat.

A külügyminiszter szerint valamilyen képmutató oknál fogva a világ, elsősorban a nyugati világ nem hajlandó ezt a tényt figyelembe venni.

A külügyminiszter Guatemalával a „közös gondról”, az illegális migrációról beszélt, míg Nepállal a mezőgazdaságról egyeztetett.

Az Emberi Jogi Tanács szakértője kilenc napig vizsgálódott az országban, és nem tetszett neki, amit látott.

Korábban alig fordult elő, hogy a világszervezet ilyen nyíltan kritizálja fejlett jogrendszerek gyakorlatát. Szabadon engedését kérik.

Bár a szöveg nem mond sokat, maga a tett elég fontos, korábban alig tudott átmenni ilyen jellegű kérdés egyes tagországok ellenállása miatt.