Kedd este hozták nyilvánosságra azt a kormányhatározatot, ami megszabja, hogy a magyar küldöttségnek mit kell majd képviselnie az ENSZ Közgyűlésének 76. ülésszakán, írja a hvg.hu.

„A küldöttség az ENSZ szerepével kapcsolatban képviselje hazánk álláspontját, mely szerint a COVID–19 világjárvány idején az ENSZ nem volt képes hatékony megoldásokat nyújtani a pandémia elleni küzdelemben, és csak kiegészítő jellegű hozzájárulást tudott biztosítani a nemzetállamok által megtett, a járvány hatásainak enyhítését hatékonyan elősegítő lépésekhez és intézkedésekhez” – áll a határozatban, ami előírja, hogy a magyar küldöttség mi szerint lássa majd el tevékenységét.

Szintén határozottan képviselendő álláspont a magyar küldöttség számára, hogy „az ENSZ tartózkodjon az új közgyűlési határozatokban, illetve hivatalos állásfoglalásokban a Globális Migrációs Kompaktra, valamint a Globális Menekültügyi Kompaktra történő hivatkozások bármilyen, akár rejtett formában való megjelenítésétől, tekintve, hogy értelmezésünk szerint ezek célja a két dokumentum kötelező és általános érvényű elismertetése, annak ellenére, hogy azokat hazánk mellett több más tagállam sem írta alá, és azok végrehajtásában semmilyen módon nem kívánunk részt venni.”

A hvg.hu kiemeli, hogy a magyar küldöttségnek emellett támogatnia kell a terror elleni és az üldözött keresztények érdekét szolgáló fellépést, a Közel-Keletről szóló határozatokban pedig „a kiegyensúlyozottság érvényesüljön Izrael állam egyoldalú felelősségre vonása helyett”.

Emellett képviselni kell az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartását, a vallási és nemzeti kisebbségek, valamint az őshonos népek, a nők és gyermekek, illetve a fogyatékossággal élő személyek jogainak védelmét, a nők jogainak előmozdítását, a nők és férfiak közötti egyenlőséget, és hangsúlyozni kell a család fontos társadalomépítő szerepét és a hagyományos családmodell megerősítésének szükségességét.

A kormányhatározat emellett úgy látja, hogy „az ENSZ Emberi Jogi Tanács azonnali, gyökeres reformjára van szükség, mivel a testületnek az elfogult, szakmai szempontból megalapozatlan határozatok és kezdeményezések túlbonyolított szövegezése és átpolitizálása helyett a konszenzusépítést és a párbeszédet kellene elősegítenie”.

A lap megjegyzi, hogy a kormány számára ennek ellenére fontos lehet az ENSZ, mivel szeretnék elérni, hogy a jövő évi közgyűlésnek magyar elnöke lehessen, és emiatt is lobbiznia kell a magyar küldöttségnek. Magyar elnöke egyszer volt eddig a közgyűlésnek, 1982-83-ban.

Az ENSZ legfontosabb döntéseit meghozó Biztonsági Tanácsnak pedig a magyar kormány határozata szerint „meg kell felelnie a XXI. század új geopolitikai és gazdasági realitásainak, így taglétszámának és összetételének tükröznie kell a nemzetközi politikai és gazdasági erőviszonyokban bekövetkezett változásokat, egyszersmind figyelemmel kell lennie a hatékonyság követelményére is, amelyekre tekintettel indokolt egy további, nem állandó tagsági hely biztosítása a kelet-európai regionális csoport számára, mely növelné Magyarország BT-be való bekerülésének esélyeit”.

Mint a cikk írja, legutóbb 1992-93-ban volt Magyarország a BT két évre választott tagja.