Orosz jog szerint 2022. október 4-én befejeződött az orosz csapatok által megszállt négy ukrán megye, Herszon, Zaporizzsja, Doneck és Luhanszk annexiója. A szeptember 23–26. között sebtében megtartott álnépszavazásokat követően a négy terület Moszkva által pozícióba ültetett bábvezetése kérte, hogy csatlakozhassanak Oroszországhoz. Ezt Vlagyimir Putyin engedélyezte, az orosz parlament, a Duma jóváhagyta, az általa elfogadott törvényt az elnök aláírta, ez a folyamat zárult le október 4-én.

Az annexiót Észak-Korea kivételével egyetlen más ENSZ-tagállam sem ismerte el legitimnek, még az Oroszország szoros katonai és politikai szövetségesének számító Belarusz sem.

Az annexió erősebb katonai eszközök alkalmazását engedi

A négy megszállt ukrán megyében rendezett, villámgyors álnépszavazásokkal és az annexióval Oroszország a saját jogrendszere szerint kiterjesztette a szuverenitását ezekre a területekre. Attól kezdve, hogy ezek orosz jog szerint immár orosz területnek számítanak, Moszkva a védelmükben sokkal többféle eszközt bevethet, mint amíg csak meghódított, ám nem orosz területnek számítottak. Az orosz vezetés számos nyilatkozatban hangsúlyozta is, hogy Moszkva szükség esetén kész minden eszközzel meg is védeni ezeket.

A hagyományos katonai eszközöket illetően ide tartozik a most mozgósított tartalékosok harcba vetése, ami dokumentáltan zajlik is. Ezen túlmenően az annexiót követően lehetőség nyílhat akár a sorkatonák bevetésére is, hiszen orosz területeket érő külső támadás esetén ezt az alkotmány lehetővé teszi. A jelenleg mozgósítás alatt álló mintegy 300 ezer főn túl elméletileg előfordulhat tehát az összesen körülbelül 260 ezer sorkatona harcba küldése is, bár utóbbi a várható roppant erős belpolitikai felháborodás miatt egyelőre nem valószínű.

Természetesen a Moszkva szerint immár orosznak számító területek védelmében a hatályos katonai doktrína értelmében lehetséges a nukleáris fegyver alkalmazása is. Erre a doktrína szerint akkor van lehetőség hagyományos erőkkel támadó ellenféllel szemben – mint például Ukrajna –, ha a támadás az Oroszországi Föderációt létében fenyegetné. Bár négy ukrán megye esetleges elvesztése nem valószínű, hogy létében fenyegetné Oroszországot, a szöveg megfogalmazása kellően tág ahhoz, hogy az atomfegyver alkalmazásának puszta lehetősége is elrettentő erőként működhessen.

Ukrajna és a Nyugat lehívja a blöfföt

Ukrajna viszont rögtön az annexiós „népszavazások” bejelentése után bejelentette, hogy egyáltalán nem tekinti ezeket legitimnek, és folytatni fogja a saját területei felszabadítását. Az orosz annexió elutasításában teljes támogatást kapott mind az Egyesült Államoktól, mind az Európai Uniótól. Washington azóta újabb, azonnali fegyverszállítmányt hagyott jóvá, az Európai Tanács pedig október 6-án további szankciókat fogadott el.

Eközben az ukrán hadsereg folytatta az előrenyomulást, nem zavartatva magát az annexió bejelentésétől. Másképp fogalmazva, Kijev éppen lehívja Moszkvának azt a blöffjét, hogy „bármilyen eszközzel” kész megvédeni ezeket a területeket.