Egy napon belül több érdekes fordulatot vett a Németországot felkavaró szombati vasúti szabotázs ügye. Mint írtuk, szombat reggel három órára leállt a vasúti közlekedés Németország északi felében, mert meghibásodott két kommunikációs vezeték, ezzel ellehetetlenült a vonatok közötti digitális kapcsolat. Az esetről nagyon hamar úgy kezdtek beszélni a sajtóban mint szándékos és szervezett szabotázsakcióról.

Az orosz-ukrán háborús helyzet miatt pedig nyilván sokakban hamar fölmerült a kérdés: elképzelhető-e, hogy az orosz állam áll a dolog hátterében?Erről pedig elég ellentmondásos információk érkeztek eddig a német hatóságoktól és államtól. Az ügyben nyomozó berlini rendőrség szóvivője vasárnap még azt mondta, hogy nem találtak arra utaló nyomot, hogy egy külföldi állam vagy terroristacsoport állna a támadás mögött. A német sajtó viszont nem ezt olvasta ki a rendőri nyomozati anyagokból. Hétfő délután pedig a német szövetségi kormány közlekedési minisztere, Volker Wissing is megszólalt, mondván, ő nem tudja kizárni, hogy egy másik állam állhat a szabotázs mögött. Azt ő sem merte állítani, hogy melyik országot lehetne az akció mögött sejteni.

Nem más volt, de talán mégis

Az mindenesetre elég biztosnak tűnik, hogy jól szervezett akcióról van szó, amelynek kivitelezéséhez elég jól kell ismerni a német vasúti közlekedési rendszer működését.

A két megrongált vezeték több mint 400 kilométerre van egymástól az ország két végében. Az egyik Berlin külvárosában, tehát Németország észak-keleti részén, a másik nyugaton, az Észak-Rajna-Vesztfália tartományban található Herne városában, nagyjából Dortmund és Essen között. A két vezeték ráadásul egymás pótlására szolgál, vagyis ahhoz, hogy valaki tényleg lebénítsa a német vonatközlekedést, mindkettőt ki kell iktatni.

A Bloomberg cikke szerint mindez azt is fölveti, hogy a Deutsche Bahn belső információit is ismerhették azok, akik ezt a koordinált akciót végrehajtották. Azt nem is látszik senki megkérdőjelezni, hogy valaki szándékosan és szervezetten rongálta meg a vezetékeket, a kérdés csak az, hogy ki.

Az ügyben nyomozó berlini rendőrök nem találtak külföldi aktorokra utaló nyomot. A Reuters cikke pedig megjegyzi, hogy korábban is célozták már szabotázsakciók a Deutsche Bahn kommunikációs hálózatát, az elkövetők pedig főként szélsőbaloldali csoportok voltak. A Bild viszont a hétvégén írt egy cikket a német szövetségi rendőrség belső anyagára hivatkozva, amelyben állítólag az szerepel, hogy a szövetségi nyomozók el tudják képzelni, hogy külföldi ügynökök állhatnak az akció mögött. A szövetségi rendőrség azóta már átadta az ügyet a helyi rendőrségeknek Berlinben és Észak-Rajna-Vesztfáliában, így ezek a hatóságok indítottak nyomozást.

Feszült helyzet

A szabotázsakció után nagyon sokakban fölmerült, hogy orosz támadásról lehet-e szó. Anton Hofreiter zöldpárti politikus, a Bundestag európai ügyekkel foglalkozó bizottságának elnöke már a hétvégén fölvetette, hogy vizsgálni kellene az orosz kapcsolatot, az Északi Áramlat rejtélyes meghibásodására utalva, amelynek következtében napokig ömlött a földgáz az Balti tengerbe, és amely mögött sokan szintén orosz akciót sejtenek. Bár az Északi Áramlat felrobbanása mögött még nem tudni pontosan, ki áll,

az biztos, hogy a putyini orosz államtól nem lenne karakteridegen egy hasonló akció. Ahogy arról már a gázvezeték kapcsán is írtunk, az orosz titkosszolgálatok az elmúlt években gyakran hajtottak végre műveleteket Nyugat-Európában. Ezek közül a legismertebbek nem nyugati infrastruktúra elleni támadások, hanem az orosz állam nyugatra menekült belső ellenségei elleni akciók voltak, mint a volt kém, Szergej Szkripal megmérgezése Angliában vagy egy csecsen aktivista meggyilkolása Berlin utcáin, mindkét esetben 2018-ban. Viszont nemrég az is kiderült, hogy szinte biztosan az orosz titkosszolgálat állhatott két cseh fegyverraktár felrobbantása mögött 2014-ben.

Volter Wissing közlekedési miniszter hétfőn azt mondta, az ukrajnai invázió kezdete óta tudják, hogy az infrastruktúra kiemelt célponttá vált, ezért sokkal jobban oda kell figyelni, mint korábban. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság német elnöke is megszólalt az ügyben hétfőn. Nevek és országok említése nélkül azt mondta, Európa felkészül arra, hogy az európai infrastruktúra kiemelt célponttá, a modern hadviselés új színterévé vált.