Orosz terror Csehországban: hat év után leplezték le az elkövetőket

2014. október 16-án óriási robbanás rázott meg egy Vrbetice nevű kis falut Csehországban, néhány kilométerre a szlovák határtól. Egy lőszerraktár robbant fel, sorra egymás után újabb és újabb készletek repültek a levegőbe, a tűzoltók sokáig meg sem tudták közelíteni a helyszínt a sorozatos detonációk miatt. A falu közel 400 lakóját ki kellett telepíteni, az ablakok kilométerekkel arrébb is betörtek, 50 tonna lőszer robbant fel aznap délelőtt. 

A robbanás pontos okát nem sikerült kideríteni, mert minden nyom megsemmisült a pusztításban. Csak egy hónap múlva derült ki, hogy két ember is meghalt a helyszínen, mert felismerhetetlenségig égett maradványaikat akkor sikerült csak azonosítani. Két férfi volt, helyi lakosok. Mostanáig balesetként kezelték az ügyet. 

December 3-án a közelben egy másik lőszerraktár is felrobbant, akkor 13 tonna repült a levegőbe. Az a raktár kicsit távolabb volt a lakott területtől, kisebb kárt okozott, halálos áldozat ekkor nem volt. 

Csehország miniszterelnöke és belügyminisztere most szombaton bejelentették, hogy szinte bizonyos, hogy az orosz katonai titkosszolgálat ügynökei robbantották fel a raktárat. 

Egészen konkrétan ugyanazt a két titkos ügynököt vádolták meg, akiket a brit elhárítás Szergej Szkripal és a lánya megmérgezésével, illetve egy brit nő megölésével is vádol.

A történetet titkosszolgálati forrásokra hivatkozó cseh lapok cikkeiből, illetve a Bellingcat-en korábban feltárt anyagokból, és a brit illetve a bolgár rendőrség közleményei alapján rekonstruáltuk.

A prágai orosz követséget kordonnal védi a cseh rendőrség. Néhányan ugyanis megdobálták az épületet.Fotó: LUKAS KABON/Anadolu Agency via AFP

Ugyanazzal a hamis útlevéllel jöttek

2014 október 11-én az Aeroflot moszkvai járatával Prágába érkezett a GRU (az orosz katonai titkosszolgálat) 29155-ös számú, titkos osztagának két ügynöke, Alekszander Miskin és Anatolij Csepiga. A 29155-ös számú osztagnak körülbelül húsz tagja lehet a nyugati szolgálatok szerint, és különleges külföldi műveletekben vesznek részt.

A két ügynök hamis útlevéllel, Ruszlan Bosirov illetve Alekszander Petrov néven érkezett Csehországba. Két napot Prágában töltöttek, majd elutaztak Ostravába, az ország keleti felébe, Vrbetice falu közelébe. Bejelentkeztek az ottani fegyverraktárba mint potenciális vásárlók, de ekkor már egy újabb hamis személyazonosságot használtak: egyikük Ruszlan Taborov tádzsik állampolgárként, a másikuk pedig Nikolaj Popa moldáv állampolgárként regisztrálta magát. 

Október 16-án kijelentkeztek az ostravai szállodájukból, Ausztriába utaztak, és Bécsben felszálltak egy Moszkvába tartó gépre. Aznap délelőtt, fél tíz előtt pár perccel felrobbant a fegyverraktár. 

A Szkripal-merénylet után figyeltek fel rájuk

Már két és fél éve kiderült, hogy az ügynökök azon az őszön Csehországban jártak. A prágai repülőtéren használt hamis útlevelüket akkoriban azonosították ugyanis a britek, akik a Szkripal-ügyben nyomoztak. 

Szergej Szkripal szintén a GRU ügynöke volt, de már a 90-es években beszervezte a brit titkosszolgálat, az MI6, és évekig fontos információkat szivárogtatott Londonnak. Szkripal lebukott, és 2006-ban 13 év börtönre ítélték Oroszországban, de 2010-ben része lett egy fogolycsere programnak, és az USA-ban raboskodó kémekre cserélték. Szabadulása után Nagy-Britanniában telepedett le a családjával, és állítólag továbbra is adott tippeket nyugati szolgálatoknak, többek között a balti országoknak és közép-európaiaknak is. 

2018 márciusában Szkripalt és Julia nevű lányát félig öntudatlanul, habzó szájjal találták meg járókelők a dél-angliai Salisbury egyik parkjának a padján. Kórházba kerültek, és megállapították, hogy egy orosz hadsereg által kifejlesztett idegméreg került a szervezetükbe. Hetekkel később kiderült, hogy Salisburyben lévő otthonuk kilincsét kenhették be a méreggel. 

Júniusban két brit ugyanettől a méregtől lett rosszul Salisbury közelében. Az egyikük egy férfi volt, aki egy szemetesben egy parfümös fiolát talált, amit egy nőnek adott, aki a csuklójára fújt belőle. A nő egy hét múlva meghalt, a férfi kórházi kezelés után felépült. Ahogy Szkripalék is túlélték a mérgezést. A gyanú szerint a Szkripalékat megmérgező ügynökök egyszerűen kidobták a kukába az idegméreg maradékát. 

Ruszlan Bosirov és Alekszandr Petrov neve a Szkripal-mérgezés után most a vrebeticei robbantással kapcsolatban is felmerültFotó: HO/AFP

A brit rendőrség hamarosan megállapította, hogy Bosirov és Petrov, két orosz állampolgár lehettek az elkövetők, majd a Bellingcat a fényképeik alapján beazonosította, hogy az igazi nevük Miskin és Csepiga, és a GRU ügynökei. Salisburyben mindketten ugyanazt azt az útlevelet használták, mint három és fél évvel korábban Prágában. 

A Salisbury-merénylet után átnézték Európa-szerte ál- és valódi neveik esetleges nyomait, és így derült ki 2018 őszére, hogy 2014 októberében Prágában jártak. Akkor még nem hozták összefüggésbe őket a fegyverraktár felrobbantásával, inkább arra gyanakodtak a cseh hatóságok, hogy már akkor is Szkripalt követhették. Szergej Szkripal ugyanis azon az őszön szintén megfordult Csehországban, lapértesülések szerint azért, hogy segítsen a cseh elhárításnak orosz ügynököket azonosítani. 

Az orosz kormány tagadja, hogy a két ügynök mérgezte volna meg Szkripalékat (és véletlenül a két britet is), a hivatalos orosz verzió szerint csak turistáskodtak Salisburyben, és a város toronyóráját kívánták megtekinteni. 

Szombat óta a cseh lőszerraktár felrobbantásával is őket vádolják. Az orosz kormány azt állítja, hogy ehhez sem volt közük.

Andrej Babis cseh miniszterelnök bejelenti, hogy a GRU ügynökei robbanthatták fel a lőszerraktárat, két cseh férfi halálát okozva.Fotó: MICHAL CIZEK/AFP

De miért robbanthattak Csehországban?

A most nyilvánosságra hozott cseh állami beszámoló szerint a felrobbantott raktárakat egy bolgár cég bérelte a cseh védelmi minisztérium egyik vállalatától. A bolgár cég tulajdonosa egy bizonyos Emilian Gebrev volt, aki az itt tárolt lőszereket (vagy egy részüket) egy másik bolgár cégnek értékesítette volna, amely szintén a saját tulajdonában állt. 

Gebrev annak idején lőszereket adott el az ukrán kormánynak, amely hadban állt Oroszországgal. 2014 őszén és 2015 telén voltak a legsúlyosabb összecsapások Donyeckben. Gebrev ezen felül a szír felkelőknek is árult lőszereket, vélhetően amerikai közvetítéssel, olyan milíciáknak, amelyek az oroszok által támogatott Aszad elnök ellen harcoltak. A cseh nyomozók szerint az orosz titkosszolgálat egyrészt meg akarta akadályozni, hogy a lőszerek Ukrajnába vagy Szíriába jussanak, illetve megbízhatatlan kereskedőnek akarták beállítani Gebrevet a vevők előtt, és ezért működhettek közre az áru felrobbantásában. Hogy pontosan hogyan tették ezt, például személyesen helyeztek-e el detonátorokat, arról nem nyilatkoztak a csehek.

Emilian Gebrev, a bolgár fegyverkereskedő. Két mérgezést is túlélt.Fotó: NIKOLAY DOYCHINOV/AFP

A cseh nyomozók elképzelhetőnek tartják, hogy a lőszereket az orosz ügynökök nem cseh területen akarták felrobbantani, hanem arra számítottak, hogy szállítás közben, vagy esetleg kipakoláskor robbannak csak fel. Nem kizárt, hogy a robbanás után hetekkel megtalált két áldozat volt az, akik véletlenül működésbe hozták a robbanószerkezeteket. 

Túl azon, hogy a Csehországban már exportra bepakolt lőszerek az orosz állam ellenségeinek voltak bekészítve, van még egy erős szál, ami a GRU 29155-ös egységével köti össze a robbanást. 

Emilian Gebrevet ugyanis 2015 tavaszán kétszer is megmérgezték, szintén az orosz hadsereg által kifejlesztett idegméreggel, éppen úgy, mint később Szkripaléket vagy Navalnijt. Az első alkalommal Gebrev fia, és fegyverkereskedő cégének egyik vezetője is mérgezést szenvedett, másodszorra már csak ő betegedett meg. Gebrev mindkét mérgezést túlélte. 

A Bellingcat nyomozása szerint Gebrev mindkét megmérgezése idején Bulgáriában tartózkodott a GRU 29155-ös egységének több ügynöke is, többek között egy bizonyos "Szergej Fedotov". Ennek azért van különös jelentősége, mert 2019-re kiderült, hogy ugyanez a Fedotov ott volt Salisburyben a Szkripalék elleni merénylet idején, harmadik GRU-s ügynökként. Addigra az is kiderült, hogy az igazi neve Denisz Szergejev, a Fedotov csak álnév. 

2019 óta tehát azt is tudni lehet, hogy a Gebrev elleni merényletek egyik elkövetője később azzal a két ügynökkel együtt mérgezte meg Szkripalékat, akiket most a csehországi robbantással is vádolnak.

Óriási a botrány

A felháborodás Csehországban általános, a szombati bejelentés óta szinte csak ezzel foglalkozik a sajtó. Még a mostanáig oroszbarátnak számító cseh politikusok is hallgatnak. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy még a magyar külügyminiszter, Szijjártó Péter is szolidaritásáról biztosította a cseh kormányt ebben a konfliktusban.  A hat évvel ezelőtti robbantás felderítése nyomán Csehország kiutasított 18 orosz diplomatát, valamint kizárták a Roszatomot egy atomerőmű-bővítési tenderből, és további lépések is várhatók, a cseh kormány valószínűleg nemzetközi szankciókat is követel majd, hiszen hamarosan a NATO és az EU elé akarják vinni az ügyet. 

Egy nyugalmazott cseh vezérkari főnök azt mondta, hogy a robbantás háborús cselekmény volt Oroszország részéről, és ennek megfelelően kellene kezelni a helyzetet. 

Sorra buknak mostanában Európában az orosz kémek

A GRU csehországi műveletének nyilvánosságra hozatala egy sorozat részeként is értelmezhető: az utóbbi hónapokban egymás után buktak le orosz kémek Európában. 

Márciusban két orosz diplomatát utasítottak ki Bulgáriából kémkedésért, majd az ügy folyományaként április elején a bolgár védelmi minisztérium hat magas rangú emberét csukták le, mert titkokat adtak el Oroszországnak. 

Március 30-án egy olasz hadihajó parancsnokát fogták el, mert titkokat adott el orosz diplomatáknak. Decemberben Hollandia utasított ki két orosz diplomatát, akiket kémkedéssel vádoltak. Tavaly nyáron három év börtönt kapott egy magas rangú osztrák tiszt (az ítélet idejére már leszerelt), mert titkokat adott el az oroszoknak, illetve egy technológiai vállalat munkatársát is perbe fogtak hasonló váddal. Ugyanabban a hónapban Norvégia is kiutasított kémkedésért egy orosz diplomatát, illetve lecsuktak egy norvég állampolgárt is, aki a gyanú szerint technológiai titkokat adott el az oroszoknak. 

A felsorolt ügyekben közös, hogy ezek a kiutasítások nem politikai okból, valamilyen szankciók keretében történtek - volt ilyenekre is példa az utóbbi években -, hanem mindegyik esetben konkrét kémkedésen kapták az orosz diplomatákat. 

Mostanában az európai kormányok sorra buktatják le az orosz kémeket, illetve azok helyi kapcsolattartóit. A NATO-tagok és Oroszország közötti feszültséget pedig tovább növeli, hogy az orosz hadsereg március vége óta csapatokat vont össze Donyeck határában.