Komoly feladvánnyal néztek szembe idén a kormánypárti politikusok. A Rogán-minisztérium kommunikációs céljai érdekében le kell hozniuk az 56-os ünnepségeket úgy, hogy ne beszéljenek a függelenség ellen 66 éve és most is tankokkal harcoló oroszokról, és semennyi szolidaritást ne mutassanak a szabadságukért küzdő ukránokkal. Sorvezetőt kaptak hozzá központilag és Orbán Viktortól is.

A miniszterelnök délelőtt Zalaegerszegen, kordon mögött, szűk körben beszélt. A megoldása a fenti problémára: szovjetezett, nem oroszozott, és a Nyugat nyakába varrta 56 leverését: „Magyarok százezrei vettek részt a forradalomban, a szovjetek összezavarodtak, s ha a Nyugat nem árul el bennünket – 1945 után másodszor is –, sikerrel járhattunk volna”.

Orbán az ukránokat nem említette a beszédében, a szomszédban dúló függetlenségi és szabadságharcot elintézte annyival, hogy „háború a szomszédban”. Adódna a kérdés, hogy ha Orbán a Nyugat 66 évvel ezelőtt elmaradt támogatását emlegette fel, akkor most a kormánya - azon kívül, hogy nem zárja le a határt az ukránok elől - miért nem segít az oroszok ellen a hazájukat védő ukránokon, és miért plakátozza tele a nyugat szankcióit bombaként ábrázoló plakátokkal az országot. Dehát ez nem kormányinfó volt, hanem ünnepi beszéd, amiben Orbán ilyeneket mondott: „Ne törődjünk azokkal, akik hol árnyékból, hol a brüsszeli magaslesről lövöldöznek Magyarországra”.

Ennyire messzire kevés kormánypárti politikus ment el. Lázár János azért igen, ő nem is általában a Nyugatot, hanem az áruló Egyesült Államokat kárhoztatta 56 kudarca miatt.

Aztán a Facebookon megosztott videójában gyerekek képeire mondta el, hogy „nincs különbség Kádár János árulása és az amerikai dollárok milliárdjaiból működő ellenzéki hazaárulás között”

A legtöbb kormánypárti politikus a Nyugat és Amerika árulózásáig azért nem jutott el. Többnyire arra a sablonra támaszkodtak, amit kaptak. Ebben ugyan van egy logikai bukfenc, mert az alapüzenet az, hogy „Mi, magyarok a szabadságot és függetlenséget szerető, annak a közös erejét tisztelő nép vagyunk”, innen pedig elég egyértelmű lenne egy szolidaritási gesztus a szabadságukért és függetlenségükért küzdő ukránok felé. De ezt egyikük sem tette meg.

Cseresnyés Péter eléggé lerövidtette a 66 éve történtek és a jelen közötti utat: „1956-ban a lánctalpak ellen kellett bátornak lenniük az akkori hősöknek, ma a függetlenségünket, szabadságunkat és így a békét az elhibázott brüsszeli szankciók veszélyeztetik”.

link Forrás

Rogán államtitkára, Dömötör Csaba is könnyedén találta meg, hogy mi a közös 1956-ban és 2022-ben, bár a Széna téren valószínűleg elég komoran hallgatták volna rádión 66 éve a politikus mostani, Tatán elmondott beszédét:

„1956 hősei békét akartak, és a gyarapodás lehetőségét, s mi sem akarunk mást, 66 évvel később. Ezért emeljük fel szavunkat akkor, ha ezt bármi veszélyezteti. Vannak, akik most fegyvereket küldenének a hadszíntérre és jobban beletolnának minket a katonai konfliktusba. Ez nem közelebb hozza a békét, hanem elűzi. Vannak, akik félresiklott szankciókat támogatnak. Ez nem ösztönzi a gyarapodást, hanem derékba töri. ’56-ban sem szerettük az elnyomó birodalmakat, és ezt ma sem tesszük. A háborús agressziót azóta is elítéljük, de semmi sem adhat okot arra, hogy olyan döntéseket támogassunk, amelyek szűkítik Magyarország mozgásterét és derékba törik azt a munkát, amelyet elkezdtünk. A harc 1956-ban is sokszoros túlerő ellen folyt. Küzdelem volt a szabadságért, de valami másért is. Azért, hogy ne mások, hanem mi dönthessünk a saját sorsunkról. Ma sem akarunk mást, ma sem érhetjük be kevesebbel”.

A legnagyobb bravúrt Budai Gyula mutatta be, aki valamiért - a szerkesztési előzmények alapján - utólag kivett a posztjából egy vesszőt Nagy Imre neve elöl, így a lendületes dobrevgyurcsányozással végül Nagy Imrét találta telibe, és a nyakába varrta az 56 utáni megtorlásokat.

Ha már a Fidesz által látványosan került Nagy Imre. Vizuálisan a mátészalkai fideszes képviselő, Kovács Sándor húzott egy meglepőt, mert a Kossuth tér sarkából kipaterolt Nagy Imre szoborral fotózkodott. Annyival szépített, hogy a békéről beszélgetett a mártír miniszterelnök alakjával.

link Forrás

Kósa Lajosra mindig érdemes figyelni, most sem volt ez másként. „Mi magyarok, soha sem féltünk kiállni a legfélelmetesebb és legártalmasabb birodalmi szándékokkal szemben sem, ha országunkat fenyegették. Nekünk továbbra is Magyarország az első. Harcolunk, hogy az elhibázott brüsszeli szankciók ne veszélyeztethessék Magyarország és a magyar emberek biztonságát. Tisztelet a bátraknak!” - vágott sövényt a történelemben a régmúltból mostanáig a Fidesz alelnöke.

link Forrás

A sorvezető természetesen ki volt adva a KDNP-seknek is.

Ha pedig valaki egy videót is megnézne fideszes politikus ünnepi beszédéről, annak feltétlenül Pócs Jánosét javasoljuk. Itt lehet megnézni a teljeset, de a lényeget kivettük, ebben szó van az idős pap rossz véleményéről a háborúba küldött fegyverekről, a nagyapai tanácsról a szankciókról, végül arról, hogy lehet, hogy nem okosabb a magyar kormány mindenkinél, de hogy bölcsebb, abban Pócs biztos.

link Forrás

A történelmi párhuzamok bemutatására Ukrajnában egy egyszerűbb megoldást választottak a kárpátaljai zászlóalj magyar katonái. A zászlóalj szeptemberben – a mostani 56-os ünnepi beszédében ilyesmit véletlenül sem emlegető Orbán Viktorral – szemben „Ruszkik haza!” felirattal emlékezett október 23-ra. Most pedig arról számoltak be, hogy részt vettek több harkivi település visszafoglalásában.