Élőlánccal és tanársztrájkkal folytatódik az oktatási tiltakozás

Ennek megfelelően lassan oszlani is kezdenek az emberek. Hamarosan összefoglalóval jelentkezünk.

A diákok pedig időnként hullámozni kezdenek.

Az Oktogon környékéről:

„Zalahalápon a Csontváry Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tantestületünk valamennyi tagja (pedagógusok, technikai személyzet) polgári engedetlenség keretében nem veszi fel a munkát, nem folytatnak oktatási, nevelési tevékenységet, nem vállalnak felügyeletet, mivel a kormányzat a sztrájkjogunkat is megcsorbította” - közölte a Pedagógusok Szakszervezete. A tantestület tagjai csatlakozó szülőkkel, gyerekekkel és támogatókkal együtt élőláncot alkotnak 9-kor.

„Részvételünkről önállóan, egyenként, jogtudatos állampolgárként döntöttünk annak tudatában, hogy tettünkkel szabályt szegünk, s annak ránk nézve hátrányos következményeit vállaljuk” - üzenték az iskolából.

Egy résztvevő elmondása szerint a helyi KLIK-épülettől a házasságkötő teremig állt 176 ember, nagyjából egy órán keresztül.

- jelenti tudósítónk, aki végigsétálta a távot, és közben hallott több Mi vagyunk a grund-éneklést, sok sípolást és kereplést, támogatóan dudáló buszt és kukásautót is.

Tudósítónk szerint a hídon keresztbe nem állt össze a lánc, a pesti hídfőnél viszont egy lelkes ötvenfős csoport kiabál az autósoknak.

„Jól érzékelhető, hogy a kormány tárgyalókészsége a demonstrációk sikere miatt változott meg. Köszönet mindazoknak, akik személyesen részt vettek a tüntetéseken!” - írta 2016 márciusban az Oktatási Vezetők Szakszervezetének az elnöke, Hajnal Gabriella. Az a Hajnal Gabriella, aki 2018-ban a Klebelsberg Központ elnöke lett, és azóta is irányítja az oktatásért felelős állami hivatalt.

Hajnal akkori összefoglalóját az oktatás problémiáról ma is osztogathatnák az élőláncban. Jelezte például azt a problémát, hogy a kormány nem veszi komoly a helyzetet. „Az oktatás anomáliáinak megoldásáról a Pedagógusok Sztrájkbizottsága tárgyalásokat kezdeményezett a kormány által kijelölt Balog Zoltán miniszterrel. A tárgyalások előkészítő szakaszában a kormány képviselője elzárkózott a problémák mélységének elismerésétől; finomításokról, korrekciókról beszélt”.

És pontosan körülírta, hogy mi a gond az oktatással: „A tárgyalásokon az elsődleges szempont a gyermek. Az ő érdekük, hogy az iskola működése biztonságos legyen, a XXI. század kihívásaira való felkészítéshez a személyi és tárgyi feltételek megfelelőek legyenek. Az elsődleges kérdés az iskolák önállóságának „újrateremtése”, az ezzel járó igazgatói feladatok, felelősség (munkáltatói jog, önálló költségvetés, tankönyvválasztás lehetősége stb.) megadása. A másik sarkalatos pont a pedagógusok kötelező óraszámának csökkentése heti 22 órára. Ez utóbbi kérdésben az álláspontok pillanatnyilag jelentősen eltérnek.

A tárgyalásokon komoly előrelépések vannak a tananyagcsökkentésben, a pedagógusok terhelésének csökkentésében, a nyugdíjas pedagógusok foglalkoztatásában, a pótlékok, a minőségi munka elismerése, a fenntartó intézmény, a KLIK átalakítása, az érettségi vizsga új szabályai tekintetében. El kívánjuk érni, hogy a tanulók felkészítése és az új szabályok bevezetésével ne érje hátrány a jövőre érettségiző diákokat.

Továbbra is kiemelt figyelmet kap a tárgyalásokon az oktatást segítők bérének rendezése.”

Polgári engedetlenség - ami miatt most tanárokat rúgnak ki vagy fenyegetnek kirúgással - már ekkor is volt. Erről Hajnal azt írta, hogy „azon tagjaink egyéni döntésük szerint vegyenek részt”.

„Amennyiben a kormánnyal nem sikerül megállapodásra jutni, a Sztrájkbizottság kész országos sztrájkot hirdetni, hogy a gyermekek, tanulók, valamint a pedagógusok és az oktató munkát segítők érdekét szolgáló változtatásokat elérje. Ha erre a jogszerű sztrájkmegmozdulásra sor kerül, számítunk tagjaink aktív részvételére” - írta Hajnal 2016-ban.