Szijjártó Péter és Nagy Márton egymásnak adják a kilincset moszkvai irodákban, hogy még több gázt vásárolhasson az MVM a Gazpromtól, lehetőleg hitelre. A magyar kormány egyedüliként ellenez minden EU-s ötletet a gázkereskedelmi szabályok átírására. Orbán Viktor nem győzi hangoztatni, hogy ő csak a magyar gazdaság és lakosság megvédése miatt figyel az orosz szempontokra, hiszen az orosz export nélkül fűtés és energia nélkül maradna az ország a sajátos földrajzi és infrastrukturális adottságok miatt.

Csakhogy ez az álláspont felvet egy izgalmas kérdést: Magyarország helyzete valóban egyedülálló? Más, környékbeli országok nem Oroszországtól vették a háború kitöréséig az olajukat és a gázukat?

A rövid válasz az, hogy dehogynem.

Leginkább Ausztria, Szlovákia és Csehország volt hasonló helyzetben a háború kitöréséig, mint Magyarország: sok gázt és olajat használnak, és annak nagy része mostanáig Oroszországból érkezett. Ráadásul nekik sincs tengerpartjuk, hogy tankerekkel hozhassanak olajat vagy LNG formában gázt. Szlovákia kitettsége az orosz energiának még a magyarországinál is nagyobb volt, a cseh és az osztrák kitettség legalább olajban gyengébb, de földgázban hasonló.

A négy ország közül mégis csak a magyar visz látványosan oroszbarát politikát. Szlovákia például fegyvereket adott, és jelenleg fegyvereket gyárt az ukrán hadseregnek. A cseh kormány miniszterei ebben a félévben vezetik az EU-s tanácsüléseket, és a teljes unió nevében ítélik el nap mint nap élesen az orosz kormányt és az orosz hadsereg rémtetteit. Az osztrák kormány visszafogottabb talán a csehnél és a szlováknál, de az oroszok számára kedvező nyilatkozatokat sohasem tett.

Ebből pedig következik egy, még az előzőnél is izgalmasabb kérdés: ha ezek az országok nem kuncsorognak Moszkvában gázért, akkor mit csinálnak?