Az Oroszországra kivetett európai uniós szankcióknak nincs alternatívája, mert a háború Németországot is érinti, és ezért nem nélkülözheti a gazdasági nyomásgyakorlás eszközét - jelentette ki a német államfő, Frank-Walter Steinmeier pénteken Berlinben.

Steinmeier kifejtette, hogy gyakran hall olyan kérdéseket, hogy nem ártanak-e a szankciók jobban Németországnak, mint Oroszországnak, és nem lehetne-e inkább mellőzni őket. Szerinte az ilyen kérdéseket nem szabad figyelmen kívül hagyni, mert "a mögöttük lévő félelmek valósak".

A szankciók, a fegyverszállítás, a kapcsolatok megszakítása mind-mind olyan eszköz, amely "nem egyeztethető össze a békés együttélésről alkotott elképzeléseinkkel". Ugyanakkor Németországnak az az érdeke, hogy felszámolja függőségét egy "olyan rendszertől, amely tankokat indít egy szomszédos ország ellen, és fegyverként használja az energiát" - mondta a német államfő.

Kaja Kallas észt miniszterelnököt idézve hozzátette: "lehet, hogy az energia drágább lesz, de a szabadság megfizethetetlen".

A "birodalmi megszállottságában" a szomszéd országra rárontó orosz elnök, Vlagyimir Putyin rakétatámadásai ellen nap mint nap pincékbe kényszerülő ukránok "még nálunk is sürgetőbben" akarnak békét, de "igazuk van, amikor azt mondják, hogy igazságos béke kell". Az igazságtalan béke nem megoldás, mert "magában hordozza az új erőszak csíráit", és "megerősítené mindazokat, akiknek hataloméhsége nem ismer törvényt és szabályokat".

Ez nem lehet Németország érdeke, hiszen "egy látszatbéke" nem csupán "rémuralmat" jelentene Ukrajnában, hanem "csak tovább növelné Putyin étvágyát" - húzta alá a német államfő. Mint mondta, hogy az orosz elnök "tönkretette Gorbacsov álmát a közös európai házról", az Ukrajna elleni háborújával "porrá és hamuvá tette az európai békerendet". Aláhúzta, hogy Vlagyimir Putyin "aljas és embertelen" támadása Ukrajna ellen támadás a jog, az erőszakmentesség és a határok sérthetetlenségének elvei ellen, vagyis "minden ellen, amit mi, németek is képviselünk". Ezért Németország nem szemlélheti tétlenül a fejleményeket, segítenie kell Ukrajnát a szabadságért és szuverenitásért vívott harcban, és nyomás kell gyakorolnia Oroszországra.

Akik minderre csak "a vállukat vonogatják és azt kérdezik, vajon mi közünk ehhez a háborúhoz nekünk van itt, Németországban, azok felelőtlenül beszélnek és elfelejtik a történelmet" - fogalmazott Frank-Walter Steinmeier. Németország a békés, diplomáciai megoldásért is mindent megtesz, "de az az igazság, hogy a gonosszal szemben a jóakarat nem elég" - tette hozzá.

Hangsúlyozta, hogy Németország nem áll háborúban Oroszországgal, és sok német továbbra is kötődik az orosz néphez és kultúrájához, zenéjéhez, irodalmához, de az Ukrajna elleni háború korszakfordulót jelent, és ebben az új korszakban Németország és Oroszország szemben áll egymással.

A német államfő arról is beszélt, hogy nehéz időszak vár a háború és az infláció miatt a német állampolgárokra, amikor szerényebbnek kell lenni, de biztosított arról is, hogy a rászorulókat az állam nem hagyja majd magára.

Arról is szólt, hogy a klímaváltozás "nem tart szünetet Ukrajna miatt", vagyis a kor két legnagyobb kihívásával egyszerre kell megbirkózni. Németországnak olyan ipari országgá kell átalakulnia, amely szén, földgáz és kőolaj nélkül is megállja a helyét. Erre az utóbbi évtizedek sikerei alapján minden esélye megvan.

„Azt is akarjuk, hogy tíz év múlva elmondhassuk, hogy egyben tartottuk a társadalmat, segítettük a gyengébbeket, és a többség megőrizte hitét a demokráciában, tizenöt év múlva pedig azt mondhassuk, hogy a háborúk és válságok ellenére biztosítottuk, hogy a jövő nemzedékei is jól élhessenek ezen a bolygón" - zárta beszédét a német államfő. (MTI)