Hszi Csin-ping felszólította a Népi Felszabadító Hadsereget, hogy „minden energiáját a harcra összpontosítsa” a háborúra való készülés jegyében - jelentette a Kínai Kommunista Párt egyik szóvivője.

A nemrég harmadik mandátumát is megszerző Hszi egy parancsnoki központban, a hadsereg egyenruhájában tett látogatást. A Kínai Népköztársaság elnöke azt mondta,
a hadseregnek a kiképzésre kell koncentrálnia. A nemrégiben tartott pártkongresszuson arra figyelmeztetett, hogy „veszélyes viharok” fenyegetnek.

A hadseregnek is „határozottan meg kell védenie a nemzeti szuverenitást és a nemzetbiztonságot”, mivel Kína „instabil és bizonytalan” biztonsági helyzetben van - mondta.
Bár Hszi 2013-ban, nem sokkal hatalomra kerülése után, majd 2017-ben is utasította a hadsereget, hogy a háborús felkészülésre koncentráljon, politikai elemzők szerint ezúttal erősebben fogalmazott. Egy hasonló, 2016-os parancsnoki látogatásán azt mondta a tiszteknek, hogy legyenek „lojálisak” és „találékonyak” a harcokban.

„Ez üzenet az Egyesült Államoknak és Tajvannak” - mondta Willy Lam, a washingtoni Jamestown Alapítvány vezető munkatársa. Bár Kína katonai ereje még nem érte el az Egyesült Államokét, Hszi döntései nem mindig racionális számításon alapulnak - mondta.

Hszi az októberi pártkongresszuson burkolt támadást intézett az Egyesült Államok Tajpejnek nyújtott támogatása ellen, és a „külföldi beavatkozást” okolta a feszültségek felerősödéséért. Hszi Tajvan elfoglalását öröksége kulcsfontosságú részének tekinti, és a kongresszuson tartott nyitóbeszédében azt mondta: „Sosem fogjuk megígérni, hogy lemondunk az erő alkalmazásáról”.
Joe Biden többször megígérte, hogy az USA megvédi Tajvant, ha megtámadják. Miután Nancy Pelosi, az amerikai képviselőház elnöke augusztusban Tajvanra látogatott, a jelentések szerint a Népi Felszabadító Hadsereg több hadihajót és repülőgépet a Tajvani-szoroshoz, a Kína és Tajvan közötti nem hivatalos határ közelébe vitt.

Hszi az elmúlt hónapokban egyre agresszívebb hangnemben buzdította kádereit, hogy „merjenek küzdeni” és erősítsék meg „harci szellemüket”, hogy megvédjék a nemzeti érdekeket az ellenséges politikai környezetben. A pártkongresszuson tartott nyitóbeszédében 17 alkalommal használta a „harc” szót, ami Mao Ce-tung „osztályharc”-ára és a külföldi, imperialista befolyás elleni küzdelem hangsúlyozására emlékeztetett. Hszi mintegy ötven alkalommal használta a „biztonság” szót.

A héten a kínai külügyminisztérium szóvivője bírálta Greg Hands brit kereskedelmi miniszter tajvani látogatását, és felszólította a brit kormányt, hogy „ne küldjön több rossz jelzést a Tajvan függetlenségért harcoló szeparatista erőknek”.

(Guardian)