Emmanuel Macron francia elnök és pénzügyminisztere, Bruno Le Maire többször is élesen bírálták az Egyesült Államokat az elmúlt hetekben, mert négyszer annyiba kerül az amerikai földgáz Európában, mint az USA-ban. Kettős mércéről és barátságtalan gesztusról beszélt az elnök, míg a minisztere azt mondta, az USA tudatosan gyengíteni akarja az európai gazdaságot.
Az EU energiaigényes iparágai valóban komoly versenyhátrányba kerültek a brutálisan megemelkedett gázár miatt. Az EU-s tagállamok elképesztő pénzekkel próbálják fenntartani gyáraik versenyképességét, a német kormány például 200 milliárd eurós programot indított az elszálló árak kompenzálására – ebből 17-szer fel lehetne építeni Paks 2-t. A magyar kormány is jóváhagyott egy 150 milliárd forintos gyármentő csomagot – ez 370 millió euró, azaz Paks 2 költségeinek a harmincketted része. Látszik, hogy a magas energiaár mindenkinek gondot okoz, és lehetőségeihez mérten igyekszik beavatkozni.
A francia vezetőkhöz hasonlóan a magyar kormány körül is visszatérő vélemény, hogy az USA az ukrajnai háborún nyerészkedik, „az európai érdek nem az, hogy felcseréljük az orosz energiafüggőséget az amerikai energiafüggőségre” – mondta például Orbán Viktor októberi berlini látogatásakor.
Szijjártó Péter külügyminiszter pedig kedden vélhetően szintén Amerikát kárhoztatta, amikor az EU-nak fájó szankciókról beszélt: „És azt is pontosan tudjuk természetesen, hogy ebből ki az, aki profitál.”
Amikor a francia kormány nekiment az amerikaiaknak, az amerikai belföldi vevők 20 eurónyi dollárért jutottak hozzá ugyanannyi gázhoz, mint amit az európai vevők 100 euróért vásárolhattak meg. Nyilván a hajón, LNG formában, –162 fokon szállított gáz drágább, mint a vezetékes, de ilyen hatalmas különbséget nem indokolt sem a tankerek bérleti díja, sem a hűtés, amihez egyébként maga a rakomány biztosítja az energiát.
Iparági számítások szerint 35 euró felett már megérné eladni Európában azt, amit az USA-ban 20 euróért árulnak. Mi ez az őrült árkülönbség akkor, miért ilyen mohók az amerikaiak? – merült fel a kérdés az Élysée-palotától a Karmelita Kolostorig Európa politikai központjaiban.
Ám a helyzet az, hogy nem az amerikai kormány ennyire mohó, és még csak nem is amerikai üzletemberek diktálják az árakat.
Hanem európai központú vállalatok.
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy? Jelentkezz be!
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.