A Szentháromság és oszolhatatlan egység nevében a magyar országgyűlés kedden 181 igen szavazattal, egyhangúlag fogadta el az 1222. évi Aranybulla jelentőségéről és az Aranybulla napjáról szóló törvényt: ami végre kimondja:

• Valljuk, hogy a történeti alkotmányunkban gyökerező önazonosságunk védelme az állam alapvető kötelessége,
• indokoltnak tartjuk, hogy az európai és a magyar alkotmányos jogfejlődés kiemelkedő dokumentumáról, az Aranybulláról, kibocsátásának 800. évfordulója alkalmából megemlékezzünk,
• elismerjük, hogy az Aranybulla eszmeisége bizonyos vonatkozásaiban a modern kori demokrácia eszmetörténeti előzményének tekinthető.

Ezzel 800 év várakozás után a parlament végre eljutott oda, hogy április 24. napját az Aranybulla Napjává nyilvánította.

Azzal, hogy ez végre rendeződött, a magyar parlamentnek lehetnek kapacitásai arra, hogy például a svéd és finn NATO-csatlakozás ratifikálására is sort kerítsen, amit már több szövetséges ország is sürgetett, hiszen Törökországon és Magyarországon kívül már mindenki elfogadta. Korábban meg is kérdeztük Gulyás Gergelyt, hogy alakult így a sorrend:

A Szabad Európa kedden arról írt, hogy a parlament utolsó ülésnapján, azaz december 7-én szavazhatnak a két kérelemről. Bár ennek a parlament üléstervében egyelőre semmi nyoma.

És miközben az épületen belül nemzeti egységbe tömörültek a képviselők az Aranybulla napja mögött, a Parlament előtt, a Kossuth téren hullazsákba csomagolva tiltakoztak a szociális törvény módosítása ellen.