Varga Mihály pénzügyminiszter kedd délelőtt megvétózta, hogy 2023-ban összesen 18 milliárd euró kedvezményes hitelt nyújtson az EU Ukrajnának. Csak a magyar kormány szavazott nemmel, a másik 26 támogatta a javaslatot. Varga a vétót itt mondja ki:

A pénzt az ukrán állam működésére adta volna az EU, és cserébe reformokat várt volna el a kijevi kormánytól. A 18 milliárd eurót az Európai Bizottság hitelként vette volna fel, hivatalosan a magyar kormány ezzel nem ért egyet, ehelyett azt javasolta, hogy a 27 tagállam egyenként kössön kétoldalú hitelmegállapodásokat az ukrán kormánnyal.

A vétó nyomán a cseh elnökség arra készül, hogy megoldást találjon arra, hogyan tudja a többi ország megoldani Ukrajna támogatását Magyarország kihagyásával.

Varga vétója egyben azt is jelentette, hogy a tagállamok levették a napirendről a magyar helyreállítási terv elfogadását. Amennyiben ezt a tervet a tagállamok még ebben az évben nem hagyják jóvá, akkor Magyarország végleg elesik körülbelül 1650 milliárd forint vissza nem térítendő támogatástól.

A magyar vétónak és a helyreállítási terv elfogadásának jogilag nincs köze egymáshoz, de a két témát a tagállamok kormányai összekötötték egymással. Azt remélték ugyanis, hogy a magyar kormány belemegy Ukrajna támogatásába, ha zöld utat adnak az RRF-ben lévő magyar keret lehívásához.

Elhalasztották a döntést 3000 milliárd forintnyi EU-s fejlesztési pénz befagyasztásáról is. A Tanács arra kérte a Bizottságot, hogy péntekig nézze újra át, hogy a 17 magyar jogállamisági vállalásból mennyit végzett el Magyarország megfelelően. November végén már volt egy jelentése erről a Bizottságnak, de most további pontosítást kértek a tagállamok.

Elmaradt a szavazás a globális minimumadó bevezetéséről, itt a magyar kormány szintén egyetlenként fenyegetett előzetesen vétóval.

Várhatóan a jövő héten újra összeülnek az EU pénzügyminiszterei, és újra nekifutnak ezeknek a szavazásoknak. Ám az is lehet, hogy csak a december 15-én esedékes brüsszeli miniszterelnöki csúcstalálkozón hoznak döntést ezekben az ügyekben.

A magyar helyreállítási terv el nem fogadása a magyar kormánynak jelent problémát, míg a kohéziós pénzek befagyasztásáról szóló döntés halogatása inkább kedvező lehet Budapestnek. Előbbinél ha december 31-ig sincs pozitív döntés, akkor nagyon sok pénztől esik el Magyarország, viszont ha utóbbiról nincs december 19-ig döntés, akkor nem kell a fejlesztési pénzek egy jelentős részének befagyasztásától tartania.

Azzal, hogy a helyreállítási tervért cserébe nem adta a szavazatát a magyar kormány az ukrán hitelhez, tovább eszkalálódott az EU-s intézmények és az Orbán-kormány konfliktusa. A magyar kormány kritikusai első kommentárjaikban többek között arról értekeznek, hogy Putyin kedvéért - azaz az ukrán hitel akadályozásáért - Orbán kész saját népét megfosztani rengeteg pénztől. A magyar kormány eddigi értelmezése az, hogy a két kérdést nem lehet összekeverni.