• Egymás után jönnek a hírek autóbalesetet szenvedett embercsempészekről és utasaikról.
• Vannak, akik hetekig lábadoznak, majd, ha már eléggé felgyógyultak, átkényszerítik őket a szerb határon.
• Ebbe belefér, hogy valakinek még mankóra vagy gipszre van szüksége.
• A tömegbalesetek komoly terhet jelentenek néhány kórház számára, amin segíthetne a kormány, ha Magyarországon is lehetne menedékkérelmet beadni.

„Bármelyik mellékúton mész, mindenhol rendőrautót látsz. A gyanús furgonokat megállítják, de az embercsempészek persze menekülőre fogják. Irtózatosan nyomják a gázt, amiből gyakran baleset lesz, mert lehajtanak az útról vagy nem adják meg az elsőbbséget. Van, hogy 20-25-en utaznak összepréselődve.”

Ezek egy intenzív osztályon dolgozó orvos szavai, aki nemegyszer találkozott már a déli határ környékén szerencsétlenül járt külföldiekkel. Novemberben is szinte naponta buktak le illegális bevándorlókat fuvarozó embercsempészek Magyarországon, és bár olyasmire, mint az inárcsi tűzharc, korábban nem volt példa, kisebb-nagyobb balesetek rendszeresen előfordulnak.

„Nem egyszer volt, hogy kigyulladt az autó, és már a helyszínen többen meghaltak. Van, amikor annyi a sérült, hogy szét kell osztani őket a kórházak közt. Ráadásul ezek általában éjszaka történnek, amikor a helikopter se tud dolgozni.”

Egy másik kórház traumatológusa úgy becsüli, naponta átlagosan 3-5 külföldit látnak el, akik illegálisan próbáltak átmenni az országon. Egyharmad részt súlyos, autóbalesetet szenvedett sérültekről van szó, akiket „egymás hegyén-hátán szállítanak ,biztonsági öv nélkül”. A többiek általában a négyméteres kerítésről zuhannak le. „Ez a protokoll szerint magasnak számít, de szerencsére nem betonra esnek. Boka-, lábszár-, ritkábban comb- és térdsérülések” - sorolta.

Néha többen kerülnek be, néha kevesebben, de az ő tapasztalatai szerint nagyjából évek óta változatlan a helyzet. „A rendőrök is mindig elmondják, hogy szélmalomharc az egész. Akit visszatesznek Szerbiába, azt két hét múlva újra látják. Kilátástalan.”

Ahogy meggyógyult, viszik is a határra

Nagyobb baleseteknél már a helyszínen osztályozzák a sérülteket. Nem biztos, hogy a legsúlyosabbat látják el először, nehogy elveszítsék azokat, akiket lenne esély megmenteni.

A koponyasérültek többségét idegsebészetre kell vinni, de ez nincs mindenhol, úgyhogy időnként muszáj különböző kórházakba szállítani a sérülteket. Ráadásul fogynak is a lehetőségek, a Békés megyei Orosházán például már nem végeznek súlyos baleset utáni műtéteket, mert „hiányoznak a minőségi betegellátás feltételei”.

A Magyar Helsinki Bizottság kapcsolatba került már olyan szír családdal, ahol az anyuka különösen hosszú ápolásra szorult, így csak a legkisebb gyerek maradhatott vele, a többiekről az apa gondoskodott.

Bakonyi Anikó, a szervezet munkatársa szerint valószínűleg azóta ezt a családot is visszakényszerítették Szerbiába. A Helsinkinél szándékosan használják ezt a kifejezést például a „visszatoloncolás” helyett, mert 2016 óta formális eljárás helyett egyszerűen mindenkit átraknak a határon, aki nem jogszerűen tartózkodik Magyarországon.

Akinek védelemre van szüksége, annak a belgrádi magyar nagykövetségen kell szándéknyilatkozatot benyújtania, utána dönti el a magyar hatóság, hogy beutazhat-e az illető, vagy sem. Ez a lehetőség jóformán nem is létezik: tavaly nyolc embert engedtek be így Magyarországra, idén eddig egyet sem.

Hiába minősítette a strasbourgi bíróság jogellenesnek ezt a gyakorlatot két évvel ezelőtt, a kormány azóta sem változtatott rajta, sőt a rendőrök időnként bántalmazzák is az illegális határátlépőket.

Ehhez képest is kirívó annak a 16 éves afgán fiúnak az ügye, aki kísérő nélkül érkezett Magyarországra, és szintén az embercsempész autójában szenvedett balesetet. Lábsérülése miatt megműtötték, viszonylag sokáig ápolták, majd áttették Szerbiába, amikor még mankóval járt, mondta Bakonyi.

Az, hogy kissé bicegve kiengedték, nem meglepő. Ugyanígy egy magyar sérült is elhagyhatja a kórházat, ha mankóra van szüksége, vagy ha be van gipszelve a karja. Más kérdés, hogy egy szabálytalanul érkezett afgán, szír vagy bangladesi embert hiába próbálnának hazaküldeni, a kórháznak nincs más lehetősége, mint szólni a rendőrségnek, hogy az illető meggyógyult, elvihetik.

És viszik is a határra.

Ha akarna, segíthetne a kormány megelőzni a baleseteket

Ha felszámolnák a visszakényszerítés rendszerét, és Magyarországon is adhatnának be menedékkérelmet, akkor azok, akik védelmet keresnek, nem szorulnának embercsempészekre, mondta Bakonyi.

Az állam tehát tehetne azért, hogy megelőzze ezeket a súlyos baleseteket. „Amíg nincs legális lehetőség, addig csak az embercsempészek segítsége áll nyitva előttük. Természetesen nem mindenkinek van szüksége védelemre, de azért van a menekültügyi hatóság, hogy ezt eldöntse.”

A mostani állapot nemcsak jogsértő és életveszélyes a külföldiek számára, de a déli országrész néhány kórházának komoly terhet is jelent.

„Nagyon sok energia, nagyon sok plusz munka, nagyon sok pénz” - mondta a traumatológus. Szerinte egy súlyos sérült ellátása 6-8 embert igényel, olykor reggelig kell műteni őket, miközben a kórházak amúgy sem győzik ledolgozni a hosszúra nyúló várólistákat.

„Van, aki csak 7-10 napot tölt bent, de előfordul, hogy 3-4 hét intenzív osztály után még egyszer ennyi ideig ápolják” - mondta egy másik orvos.

„Amikor megérkeznek, sokszor eszméletlenek. Nincs semmilyen okmányuk, de muszáj felvinni őket a rendszerbe, vizsgálatot kérni, azonosítani őket. Nem hangzik szépen, de ilyenkor sorszámot és fiktív születési dátumot adunk nekik. Akivel lehet, azzal megpróbálunk angolul beszélni, de általában nagyon nehézkes.”

Elmondása szerint előfordult, hogy kifogytak a szükséges eszközökből is, egyszerűen azért, mert főleg a kisebb kórházak „nincsenek felkészülve, hogy kéthetente beesik tizenöt combcsonttörés”.

„Miután magukhoz térnek, általában kiderül a nevük és az állampolgárságuk. A kórtörténetükről semmit sem tudunk, de előfordul, hogy multirezisztens kórokozót találunk az orrukban, ezért elkülönítést igényelnek. Mivel hetekig zsúfoltan utaznak, sokan covidosak, ilyenkor szintén karanténra van szükség.”

A traumatológus szerint a könnyebb sérülteket általában megvárják a rendőrök a kórházban, de a műtétre és hosszabb ápolásra szoruló sérülteket nem őrzik külön. „Ha meggyógyult, kiadunk egy zárójelentést és egy javaslatot, hogy milyen gyógyszert és kenőcsöt használjon, vagy kell-e rögzítősín. Nyilván semmi értelme, mert el se tudja olvasni. Gondolom, ebből aztán semmihez nem jutnak hozzá.”