Míg Varga Mihály pénzügyminiszter bejelentése szerint a kormány 2023-ra 15 százalékos inflációval számol, addig a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a 19,5 százalékos éves átlagot sem tartja kizártnak. A jegybank közzétette inflációs jelentését, amelyben felfelé módosította az előrejelzését: szeptemberben még úgy kalkuláltak, hogy 11,5-14 százalék között lesz a pénzromlás 2023-ban, most már inkább 15-19,5 százalék közötti adatot várnak éves szinten.

A háború miatt nagy a bizonytalanság. A legnagyobb kockázati forrás az orosz–ukrán háború, ez indokolja a korábbinál szélesebb sávot is a prognózisokban

– mondta Virág Barnabás. Az MNB alelnöke szerint bár globálisan egyre több országban indult meg az infláció lassú mérséklődése, de Magyarországon az üzemanyagokra érvényes ársapka kivezetése és a vártnál magasabb élelmiszer-infláció miatt az inflációs pálya a szeptemberi várakozásokhoz képest még mindig magasabban alakul.

Emlékezetes: a KSH által publikált novemberi inflációs adat kellemetlen lett: 22,5 százalék. A jegybank szerint a decemberi még magasabb lesz, de 2023 végére van esély az egy számjegyű pénzromlásra. Virág Barnabás most egy új fogalmat is bedobott.

Az ár-bér spirál elemzése kiemelten fontos, de egy új fogalmat is fel kell vennünk az eszköztárba, ez a profit húzta infláció, ennek letörésében kiemelt szerepe van a verseny erősítésének. Több jelből is az látszott, hogy a vállalatok a kedvező jövedelmezőség miatt a kelleténél nagyobb mértékben emelték az áraikat

– fogalmazott az MNB alelnöke.

Eddig elemzőktől az Európa-bajnok magyar infláció fő okának főleg az áprilisi választások előtti elképesztő kormányzati osztogatást lehetett hallani, valamint a gyenge forintot és az élelmiszeripar magas importhányadát.

A stabilan magas infláció ellenére a jegybank nem változtatott a 13 százalékos alapkamaton. Sokáig a kamatemelésben látták az infláció elleni harc ellenszerét, de Matolcsy György szeptemberben belátta, hogy nincs értelme a két számjegyű alapkamatnál tovább menni felfelé. Virág Barnabás szerint a magas kamatokat fent kell tartani, a kulcsszó pedig a türelem.

Nemcsak az infláció ügyében pesszimistább az MNB a kormánynál, hanem a 2023-as gazdasági növekedéssel kapcsolatban is. Varga Mihály 1,5 százalékos GDP-növekedésre számít, a jegybank inkább a 0,5–1,5 százalékos sávot célozta meg.