Bár az Orbán-kormány és a Magyar Nemzeti Bank hónapok óta összefogva küzd az infláció ellen, egyelőre még a pénzromlás áll nyerésre. A KSH által publikált novemberi inflációs adat ugyanis megint nagyon kellemetlen lett: 22,5 százalék. A hazai infláció így nemcsak régiós szinten, hanem európai összehasonlításban is a legmagasabb. A balti országokban még 20 százalék feletti az inflációt, de ott is már csökkenést mértek, miközben nálunk nem is tetőzött a drágulás.

Annak ellenére lett ilyen magas a novemberi infláció, hogy november elején a kormány árstopot vezetett be a friss tojásra és az étkezési burgonyára is. Azt ugyanakkor lehetett sejteni, hogy ez minimális hatással lesz az inflációra, ugyanis ennek a két terméknek a súlya kicsi a teljes kosárban.

Ez nem akkora ugrás, mint szeptemberben, amikor főleg a kormányzati rezsinövelés miatt 15,6 százalékról 20,1 százalékra gyorsult a pénzromlás, de még mindig azt mutatja, hogy az infláció nem tetőzött, és egyelőre nehéz is megmondani, hogy mikor, hol és mitől fog csillapodni a drágulás. Az éppen aktuális kormányzati mondás szerint 2023-ban is 15 százalékos lehet az infláció, de jövő decemberre az ütem 7-8 százalék közelébe lassulhat.

Tehát novemberben 22,5 százalékos lett az infláció, ami önmagában is felháborító, de ezen belül az élelmiszerek ára 43,8 százalékkal emelkedett, amire már nehéz jelzőket találni. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 1,8 százalékkal nőttek.

Igaza lett Virág Barnabásnak, az MNB alelnökének, aki november végén arról beszélt, hogy az elmúlt hónapokban döntő részben az élelmiszerárak emelkedése okozta az inflációt, ez a tendencia novemberben is fennmaradt, ezért kellemetlen meglepetések is benne lehetnek a pakliban.

Nézzük, végül mik is voltak ezek a kellemetlen meglepetések a novemberi pakliban:

• a tojás (102,9%)
• a margarin (60,3%),
• a kenyér (81,8%)
• a sajt (78,8%),
• a vaj és vajkrém (77,3%)
• a tejtermékek (79,0%)
• a száraztészta (70,8%),
• és a péksütemények (54,0%)

ára emelkedett. A háztartási energia 65,9 százalékkal drágult. Ezen belül a vezetékes gáz ára 124,3, a tűzifáé 60,1, a palackos gázé 52,1, az elektromos energiáé 28,3 százalékkal nőtt. Az állateledelek ára 51,1 százalékkal drágult, ami szintén sokakat érint.

Saját megfigyeléseink is visszaigazolják, hogy például a kakaó egyre többe kerül. Egy augusztus elejei vásárláskor

• egy 450 milliliteres kakaó 525 forintba,

került a Spar egyik budapesti boltjában. Két hónappal később, tehát október elején ugyanabban a boltban

• egy 450 milliliteres kakaónak már 579 forint

volt az ára.

December elején pedig még mindig volt hova drágulni:

• egy 450 milliliteres kakaó 629 forintba
  

került. Vagyis 4 hónap alatt 100 forinttal lett drágább, ami közel 20 százalékos áremelkedést jelent.

Piacgazdaságban elvileg a vásárlóerő szabhat határt a drágulásnak. Persze vannak kivételek: Aljakszandr Lukasenka, Fehéroroszország elnöke már októberben annyira felháborodott az infláción, hogy betiltotta.

Nálunk viszont egyelőre a legrosszabb forgatókönyv szerint alakulnak a dolgok: változatos hatósági árak vannak érvényben, amelyek szemmel láthatóan nem alkalmasak az infláció megfékezésére, ellenben hiánygazdaságot okoznak. Ráadásul tartósan magas az infláció, miközben a lakossági kiskereskedelmi fogyasztás visszaesik. Vagyis annak ellenére is emelik az árakat, hogy sokan már nem tudják megvenni a terméket, vagy kevesebbet vásárolnak belőle.

Október volt egymás után az ötödik hónap, amikor a fogyasztás nem tudott lépést tartani az inflációval, tehát rosszabbul élünk. Pedig elképesztő vagyonok maradnak a boltokban. A KSH adatai szerint az emberek 196 milliárd forinttal többet hagytak a pénztárnál, mint tavaly októberben, ellenben a megvásárolt élelmiszer mennyisége 5,6 százalékkal csökkent.

Egészen pontosan

702 milliárd forint – összesen ennyi volt októberben az élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes üzletek forgalma.

Ez a szám egy évvel ezelőtt 566 milliárd forint volt.

És az inflációnak még nincs vége, a decemberi adat garantáltan új rekordot hoz majd, hiszen a kormány a Mol javaslatára megszüntette az üzemanyagár-stopot, így a Mol kutakon 641 forint lesz a 95-ös benzin és 699 forint a dízel literenkénti ára. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerint pedig ez önmagában 2-2,3 százalékponttal emeli az inflációs mutatót.