Orbán Viktor évet értékelt, most újságírói kérdésekre válaszol a Kormányinfón

Orbán Viktor rövid évértékelő beszédben azt mondta, a rendszerváltás óta ez volt Magyarország legnehezebb éve, de a miniszterelnök szerint rendkívüli sikereket arattunk - például Brüsszellel vagy a „dollárbaloldallal” szemben. A kormányfő az esemény elején azt mondta, korlátlanul lehet majd kérdezni, és valóban: Orbánt közel két órán át faggathatták magyar és nemzetközi újságírók.

A miniszterelnök a sajtótájékoztatóról egyenesen kormányülésre ment, ahol a jövő évi költségvetést is tárgyalhatják. A legtöbb kérdés az orosz-ukrán háborúról, az uniós szankciókról és a magyar álláspontról, a pedagógusok tiltakozásairól, pénzromlásról és megszorításokról érkezett.

Az európai szinten rekord-mértékű hazai inflációról, Matolcsy György jegybankelnök kritikájáról és a fideszes politikusok „fehér keresztényezéséről" mi is kérdeztük Orbánt.

Elég erősen harcol Orbán a kínai kapcsolatokért az EU-ban? - kérdezi utolsóként Breuer Péter. Orbán válaszában az álszentségről, képmutatásról beszél. Például, hogy Katart bántják az emberi jogok miatt, aztán vesznek tőle gázt. Kína esetében is ez történik. A teliszájjal Kínát támadók is egyre többet kereskednek velük. Versenyképességi kérdés az együttműködés Kínával.

Breuer Péter ezután megdicsérte az Orbán-kormányt, és további eredményeket remélt. Orbán szerint eddig izomtömeget növeltünk, és mostantól szálkásítunk.

Mikor megy Izraelbe? - kérdi még. Orbán örül Netanjahu visszatérésének, jól haladnak a cyber együttműködések is. Ha meghívják, menni fog.

Egy zágrábi horvát televízió riportere felveti, hogy Horvátország teljes egészében ki tudná szolgálni földgázzal a magyar kormányt, így nem szorulnánk orosz gázra. Orbán szerint zajlanak erről az egyeztetések.

Az újságíró a nagy-magyarországos sáljáról is kérdezi a miniszterelnököt, amely Horvátországot is Magyarország részeként ábrázolja: mi volt az oka, hogy Orbán pont ilyen sálban fogadta a neki mezt ajándékozó Dzsudzsák Balázst a focista leköszönő meccsén, és erről képet is közzétett a közösségi oldalán? A magyar miniszterelnök szerint ebben semmi különleges nem volt, mert „egy ezeregyszáz éves országból beszélünk, történelmi szimbólumok vesznek minket körül”.

„Ha provokálini akarnék másokat, sokkal jobb ötleteim lennének",mondja Orbán.

Évtizedekig német, amerikai, nyugati befektetők vitték a prímet itt, de az elmúlt 4 évben Kína és Dél-Korea a fő befektetők, mondja a kínai állami tévé kérdésére a két ország viszonyáról. Azaz a keleti nyitás politikáját folytatjuk. Nagy hiba lenne elvágnia magát Európának Kínától. A lehető legjobb kapcsolatra kell törekedni. A kínai technológia ma már van hogy frissebb, mint az európai. Erre Magyarországnak szüksége van. Mi is be akarunk ruházni Kínában.

A Fudan Egyetemről: kétféle tudás van, nyugati és keleti. Ismerni kell mindkettőt. Nem akarom, hogy Magyarország bezárkózzon a nyugati gazdasági tudásba. Általában beszél arról, hogy fontos a japán, koreai és kínai tapasztalat ismerete.

Trump vagy DeSatnnis, kérdezi a Blikk. "Kitartunk a régi barátaink mellett."

Völner Pált ha látná, mit kérdezne: "Hogy van, hogy áll az ügye".

Két volt jobbikos, Volner János és Bencsik János munkát kapott a külügytől, mit szól. "Széles nemzeti alap kell" a külpolitikához, aki képes ebben részt venni, arra számítunk.

Az Euronews újságírója arról kérdezi a miniszterelnököt, folytatja-e a magyar kormány a szankciók elleni kampányt a kilencedik szankciós csomag megszavazása után is. Orbán Viktor szerint

nem szavazzuk meg a szankciókat, csak nem is vétózzuk meg őket.

Amíg a nemzetiségi, nyelvi kérdést nem rendezik, addig Ukrajna semmilyen nyugati integrációját sem támogatja a kormány. Az új ukrán kisebbségi törvény nem adja vissza a magyarok 2015-ben elvett jogait, ez kevés.