Az olasz miniszterelnök az évvégi sajtótájékoztatóján, amin a kormánya első két hónapjának munkájáról beszélt, konkrét jelzést sürgetett Oroszországtól a béke érdekében.

Giorgia Meloni bejelentette, hogy még az ukrajnai háború február 24-re eső első évfordulója előtt Kijevbe akar utazni. Kedden telefonon beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, akit meghívott Rómába. (Az olasz kormányfő ebben is különbözik a magyar miniszterelnöktől.)

Azt mondta, Róma készen áll közvetíteni egy esetleges békemegállapodás kidolgozásában, de a béke megteremtésén „dolgozni kell”, és konkrét jelzésekre van szükség a felek részéről. Szerinte Oroszország részéről egyelőre „nincsenek nagy visszajelzések”.

Meloni elfogadhatatlannak nevezte Moszkva nézeteit arról, hogy aki katonailag erősebb, elfoglalhatja a szomszéd ország területeit. „Remélem, hogy az orosz kormány előbb vagy utóbb rádöbben a hatalmas tévedésére, és leállítja ezt az értelmetlen háborút, amivel megtámadta Ukrajnát” – mondta.

45 kérdés

Évvégi 3 órás sajtótájékoztatóján, amin 45 kérdésre válaszolt, a miniszterelnök azt mondta, miután csak két hónapja van kormányon, összegzést még nem von, hanem a munkája elkezdéséről tud beszámolni. Azt mondta, az 5 éves kormányfői mandátuma végére büszke és optimista Olaszországot akar hátrahagyni. Nem akar feltétlenül örök életében politikus maradni, mivel eredetileg újságíró. Azt mondta, a nők praktikusabbak és gyorsabbak a politikában is.

A kormány prioritásaként az államfő közvetlen megválasztását jelölte meg. Azt mondta, az általa vezetett Olasz Testvérek (FdI) elődje, az Olasz Szociális Mozgalom (MSI) nem szalonképtelen, és jelentős szerepet töltött be az olasz köztársaság történetében. Példaként említette az MSI szerepét az antiszemitizmus elleni fellépésben és a politikai erőszakkal meg a terrorizmussal szemben.

Meloni beszélt a szerda esti kormányülésen elfogadott migrációs rendeletről is. Azt mondta, az intézkedéscsomag a nemzetközi jog tiszteletben tartására akarja ösztönözni a nem kormányzati szervezeteket. Azt mondta, a sajtó gyakran idézi korábbi kijelentéseit, miszerint hajóblokádot akar felállítani a Földközi-tengeren az illegális migráció feltartóztatására. „Tévesen számolnak be a szavaimról egyes újságírók, a hajóblokádot nem az észak-afrikai országokkal szemben vezetném be, és semmilyen háborút nem akarok indítani (ellenük), hajóblokád alatt európai missziót értek” – mondta. Szerinte első lépésben gazdasági beruházásokkal kell segíteni a migránsok kiindulási országait. Líbia stabilitását elengedhetetlennek nevezte a migrációs helyzet szempontjából.

A Katar-gate néven is emlegetett korrupciós botrányról – amiben az Európai Parlament több olasz képviselője és más munkatársa érintett – azt mondta, „idegesíti”, hogy olasz botrányként könyvelik el a történéseket, miközben „szocialista botrányról” van szó. Meloni szerint az európai intézményeknek nem szabad elfogadniuk azt a nézetet, miszerint sérthetetlenek.

A kormánya feladatai között nevezte meg a demográfiai növekedés ösztönzését is, amit gazdasági prioritásnak nevezett, eszközként a családok támogatását, kedvező adóztatását akarják használni.

Új európai stabilitási paktumot sürgetett, kijelentve, hogy a régi gazdasági eszközök érvényüket veszítették. Felszólította az Európai Központi Bankot (EKB), „kerülje el a pánikkeltést és az ingadozást”, amivel szerinte az EKB megsemmisíti a kormányok pénzügyi erőfeszítéseit.

Miután az olaszországi repülőtereken ismét kötelezővé tették a Kínából érkezők tesztelését, Giorgia Meloni szerint a járványhelyzet ellenőrzés alatt áll, de európai szinten egyeztetett intézkedéseket szorgalmazott. (MTI)