Lengyelország és Litvánia szeretné, ha az Európai Unió korlátozásokat vezetne be Oroszország nukleáris iparával szemben az ukrajnai háború miatti új szankciók részeként, közölték pénteken magas rangú diplomaták. A két ország azt is javasolja, hogy az EU tiltson be több „orosz propagandát folytató” médiumot, és zárjon ki további orosz bankokat a SWIFT nemzetközi fizetési rendszerből.

„Egyre nehezebb elérni az EU-ban a szükséges egyhangú álláspontot a további szankciókhoz. Ennek ellenére ambiciózus új csomagot fogunk javasolni” – mondta a Reutersnek egy diplomata. Azt is hozzátette, hogy a tizedik uniós szankciós csomagnak február 24-éig, az orosz invázió első évfordulójáig el kell készülnie.

A két ország új szankciókat akar Fehéroroszország ellen is, ahol a különböző kiskapuk lehetővé tették, hogy Moszkva megkerülje a szankciókat. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is bejelentette, hogy az EU szankciókat fog bevezetni Fehéroroszország ellen, amiért az segítette Oroszországot a háborúban.

Ukrajna már felszólította az EU-t, hogy tegye tiltólistára a Roszatom orosz állami atomenergetikai vállalatot, de ezt eddig Magyarország is megakadályozta (többek között azért, mert a Roszatom vezetné a Paksi Atomerőmű bővítését). A diplomaták szerint első lépésként a Roszatomot és/vagy annak vezetőségét feketelistára kellene tenni, ami az orosz atomiparral való uniós együttműködés megszüntetéséhez vezethetne.

Az EU jelenleg mintegy 1300 személyt és 120 szervezetet tart feketelistán Oroszország ukrajnai háborúja miatt, valamint gazdasági szankciókat vezetett be a kereskedelmi, közlekedési, energia-, banki, média- és védelmi ágazatban. A magas rangú diplomaták elmondták, hogy az új uniós szankciók révén ismét megpróbálják megszüntetni Belgium gyémántkereskedelmét Oroszországgal, és kiterjesztik a katonai célokra felhasználható áruk kereskedelmére vonatkozó tilalmakat is.