Egyéves az árstop, ezért Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő ünnepélyes keretek között számolt be a múlt heti árstoprazzia eredményeiről az Igazságügyi Minisztériumban rendezett „sajtótájékoztatón". Február elején már az Agrárkamara is az ársapkák eltörléséért esedezett a kormánynak, mert az mostanra iszonyatos áruhiányt eredményezett. A kormány hiányt tiltó intézkedései, úgy tűnik, nem egészen jönnek be:
468 vizsgált boltból csak 99-et nem büntettek meg, mert biztosítani tudták az adott nap átlagos készletének dupláját az ársapkás termékekből az új szabályoknak megfelelően. Az esemény nem szerepel az MTI naptárában, és mi sem értesültünk róla, ezért feltehetőleg csak a meghívottak köre vehetett részt és kérdezhetett.
Idén novemberben a krumplira és a tojásra rakott ársapkát a kormány - mindkét terméknél erősen érezhető az áruhiány -, tavaly a liszt, a napraforgóolaj, a sertéshús, a csirkehús és a 2,8 százalékos tej és kristálycukor lett árstopos termék. Egyes kereskedelmi láncoknál az áruhiánytól tartva kénytelenek voltak korlátozni, mennyit lehet vásárolni az árstopos termékekből, és nem feltétlenül azért, mert azt elkapkodják: az ársapka már önmagában az egyik oka lehet annak, hogy a boltoknak nem éri meg árusítani a terméket, a termelők pedig hoppon maradhatnak.
Stop árstop.
Az ársapka sem a termelőknek, sem a beszállítóknak, de valójában a fogyasztóknak sem éri meg. A meghosszabbított burgonya-árstopon keresztül megpróbáljuk szemléltetni, miért nem.
Tilos lesz a hiány.
Tíz forinttal emelkedik a tojás nettó termelői ára. Az majd kiderül, hogy ennyivel drágább is lesz-e a tojás a boltokban, de mindennek tovább emelheti az árát.
Kevésbé drasztikusan, mint az Aldi.