Rácz András: Tartósan leépül ugyan Oroszország hadereje, az összeomlására azonban nem indokolt számítani

háború
2023 február 04., 10:00
comments 11

Fél évvel ezelőtt már foglalkoztunk azzal, hogy milyen hatást gyakorolnak a nyugati szankciók általában az orosz védelmi iparra, és ezen belül specifikusan a fegyvergyártásra. Mostani elemzésemben azt vizsgálom, hogy milyen válaszokat adott Oroszország a hadiipar területén a szankciók jelentette kihívásokra, és ezeknek milyen hatásaik lehetnek.

Az importhelyettesítés koncepciója

Az előző cikkben is említettem, hogy az Oroszország védelmi iparát érő szankciók hatásait nem 2022-től, hanem 2014-től, tehát az első ilyenek bevezetésétől kezdve kell elemezni. Ugyanennek a másik olvasata: Moszkvának 8-9 éve volt rá, hogy megtanuljon alkalmazkodni a szankciós környezethez.

Bár a legsúlyosabb büntetőintézkedések csak 2022-től léptek hatályba, az orosz védelmi ipar döntéshozói számára az importhelyettesítés (importozamescsenyije), tehát a nyugati technológiai importtól való függés csökkentése legalább egy évtizede kiemelt cél. Azt, hogy csökkenteni kell a hadiiparban a nyugati termékek felhasználását, már 2012-ben meghirdette Szergej Sojgu, amikor a távozó Anatolij Szergyukovot váltva az Oroszországi Föderáció védelmi minisztere lett.

Azt az előző cikkben is láttuk, hogy a nyugati termékek kiváltása nem volt sem gyors, sem zökkenőmentes (2015-ben csak egy évtizeddel későbbre, 2025-re várták, hogy mintegy 825 fegyvertípusnál ki lehet váltani a nyugati alkatrészeket), ám arra mindenképpen jó volt ez az időszak, hogy Oroszországnak legyen ideje végiggondolni a lehetőséget, hogy mivel járna, ha még keményebb szankciók alá kerülne. Moszkva ennek megfelelően hozzá is látott az alternatív beszerzési csatornák kiépítéséhez, és ahhoz is, hogy jelentős tartalékokat halmozzon fel a rövid távon nem helyettesíthető nyugati alkatrészekből.

A 2022-ben bevezetett, minden korábbinál súlyosabb szankciók azt eredményezték, hogy elkezdett átalakulni az importhelyettesítés eredeti koncepciója. Kezdetben a fogalom azt jelentette, hogy a külföldről származó hadiipari termékeket, alkatrészeket, eszközöket hazai gyártásúakkal kell helyettesíteni. Mivel az új szankciók a vártnál sokkal súlyosabb hatást gyakoroltak az orosz védelmi iparra, az importhelyettesítés fogalma úgy módosult, hogy a saját gyártás mellett azt lehetőséget is magában foglalja, hogy a szankciókhoz nem csatlakozó országokból importált eszközökkel helyettesíthetik a büntetőintézkedések miatt hozzáférhetetlenné vált technológiákat.

Szükség is volt erre: a Royal United Service Institute (RUSI) kutatóintézet 2022. augusztusi jelentése 27 Ukrajnában bevetett orosz fegyver alkatrészeit vizsgálva arra jutott, hogy az elemzett modern rendszerekben több mint 450 (!) nem orosz gyártmányú elektronikai elem van, és ezek közül 318-at amerikai vállalatok állítanak elő. A második helyen Japán, a harmadikon Tajvan állt 34 és 30 alkatrésszel, őket követte három európai ország, Svájc, Hollandia és Németország, 18-cal, 14-gyel és 10-zel. A kutatásból tehát látszott, hogy az importhelyettesítés közel sem volt teljes körű 2022-ben sem, hiszen a külföldi alkatrészek legnagyobb része a szankciókat bevezető államokból származott.

photo_camera Tornado-Sz a moszkvai Vörös téren, a 2022. május 9-ei győzelem napi parádén Fotó: KIRILL KUDRYAVTSEV/AFP

Megkerülő intézkedések, tartalékkészletek

A továbbra is erős technológiai függés várható hatásait csökkentendő Oroszország a 2022-es szankciók bevezetésére reagálva gyors ütemben kezdte kiépíteni a büntetőintézkedések megkerülésére szolgáló alternatív beszerzési csatornákat. Több módja is van annak, hogy hogyan lehet kikerülni a védelmi ipart érintő technológiai szankciókat. Az egyik opció a „hagyományos” feketepiac: csempészek közreműködésével a tilalom ellenére közvetlenül importálni a tiltott technológiákat, ami szükségszerűen kiszámíthatatlan csatorna, és jellemzően csak korlátozott mennyiségek importjára képes.

Lényegesen hatékonyabb, ha fedőcégek láncolatát létrehozva olyan országok közvetítésével hozzák be a nyugati technológiát, amelyek maguk nem csatlakoztak a nyugati büntetőintézkedésekhez. A legfontosabb ilyen partner Törökország, Kína (Hongkongot is beleértve) és Kazahsztán: az itt bejegyzett (sokszor valójában orosz tulajdonú) vállalatok formálisan ezekbe az országokba importálják a nyugati eszközöket, és innen viszik tovább Oroszországba. Ilyen módon Oroszország továbbra is hozzá tud jutni fejlett mikrochipekhez, félvezetőkhöz és számos olyan alkatrészhez, amelyeket a szankciók miatt közvetlenül nem hozhatna be.

Nem szűnt meg a precíziós fegyverek gyártása

Csatlakozz a Körhöz, és olvass tovább!

Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!

Már tagja vagy a Körnek? Itt tudsz belépni.

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.