Rácz András: Újabb orosz támadás nem várható Belarusz felől Kijev ellen, de az ukránok figyelmét megoszthatják

háború
2022 október 25., 08:44
comments 11

A magyar médiát is bejárta a hír, hogy Oroszország és Belarusz „közös katonai egységet” állít fel, sőt október közepén az első orosz katonák is megérkeztek a szövetséges országba. Ezzel párhuzamosan folyamatos a találgatás a nemzetközi sajtóban, hogy vajon Oroszország arra készül-e, hogy újabb frontot nyisson Ukrajna ellen, tehát a háború elejéhez hasonlóan esetleg ismét megpróbáljon szárazföldi támadást indítani Kijev ellen.

Belarusz eddigi szerepe a háborúban

Belarusz a háború első napjától, 2022. február 24-étől kezdve aktív hadviselő fél. Emlékezhetünk, hogy az ország területén január végétől kezdődően vonták össze azokat az orosz reguláris erőket, amelyek aztán a Kijev elleni támadást elindították. Az összevonás fedéseként a Szövetséges Elszántság (Szojuznaja Resimoszty) hadgyakorlat szolgált, amelyet 2022. február 10. és 20. között tartottak, ennek keretében érkezett az országba a gyakorlat hivatalos létszámánál jóval több, összesen mintegy 30 ezer orosz katona. A művelet során a résztvevők a Szövetségi Állam elleni külső támadás elhárítását gyakorolták hivatalosan. Az indoklásban külön is említették, hogy Belarusz ellen akár nyugati, akár déli irányból készülhet támadás, konkrétan is megnevezve Litvániát, Lengyelországot és Ukrajnát (érdekesség, hogy Lettországot, amelynek szintén van egy rövid közös határa Belarusszal, valamiért nem nevesítették). A hadgyakorlat utolsó napja egybeesett a pekingi téli olimpia befejeződésével.

Orosz (b) és belarusz (j) katonák barátkoznak a két ország 2022. februári közös hadgyakorlatán, amit közvetlenül Ukrajna megtámadása előtt rendeztek, részben az orosz csapatok felvonulásának álcájaként.
photo_camera Orosz és belorusz katonák barátkoznak a két ország 2022. februári közös hadgyakorlatán, amit közvetlenül Ukrajna megtámadása előtt rendeztek, részben az orosz csapatok felvonulásának álcájaként Fotó: HANDOUT/AFP

Ekkor Alekszandr Lukasenko belorusz vezető bejelentette, hogy az orosz katonák addig maradnak az országban, ameddig az szükséges. Lukasenko a 2020. augusztusi, elcsalt elnökválasztásokat és a tüntetések brutális leverését követően csak Oroszország közvetlen támogatásának köszönhetően tudott hatalmon maradni, emiatt a Moszkvával szembeni politikai mozgástere nagyon lecsökkent. Ahhoz már régóta nem elég önálló szereplő, hogy Belarusz kimaradhatott volna az Ukrajna elleni háborúból.

A téli olimpia zárásának másnapján, február 21-én Oroszország elismerte a két ukrajnai szakadár kváziállam, az úgynevezett Donecki és Luhanszki Népköztársaság függetlenségét, mégpedig olyan határokkal, amelyek Ukrajna Doneck és Luhanszk megyéinek egészét magukban foglalták. Mivel az államelismerés része volt, hogy Oroszország védelmi garanciát is biztosít, és 21-én éjszaka meg is indult az orosz reguláris erők beözönlése Doneckbe, ekkor már lényegében biztos volt, hogy meg fog indulni a sokak által előrejelzett nagy léptékű támadás Ukrajna ellen. Ebben a helyzetben az orosz katonák értelemszerűen Belaruszból sem vonultak ki.

Csatlakozz a Körhöz, és olvass tovább!

Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!

Már tagja vagy a Körnek? Itt tudsz belépni.

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.