Pillanatnyilag az Európai Uniónak nincs alternatívája, nem az EU-nak a magyar GDP-hez való, 1,4 százalékos hozzájárulása miatt, hanem azért, mert Magyarország az egységes uniós, schengeni térség része, és a közös piac a magyar gazdaság számára számára nélkülözhetetlen – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter Szekszárdon, a Mathias Corvinus Collegium beszélgetésén. De ennél mondott erősebbeket is.

Jó a viszony a lengyelekkel, csak nem látszik

A V4-es feszültségekről azt mondta, Magyarország a lengyelekkel abban nem értett egyet, hogy Oroszország jelent-e fenyegetést a NATO-tagállamokra, és ha a lengyeleken múlna, a lehető legnagyobb hévvel kellene részt venni abban a konfliktusban, amit jó távol akarunk tartani magunktól. Szerinte az EU-n belüli együttműködés a lengyelekkel jó, csak „kevésbé látványos”.

A forint árfolyamgyengülését „sikerült valamelyest megfordítani”

További kérdésre válaszolva közölte: az energiaárak emelkedése mindenre kihat, és Magyarország energiafüggősége lényegesen nagyobb, mint Európa legtöbb országáé. A földgázt 85 százalékban ma is Oroszországból kapjuk, és a kőolaj terén sem sokkal jobb az arány, az orosz gáz és kőolaj ára világpiaci szintű, ami „az egekben van”, ezért az infláció is nagyobb. A miniszter az infláció okaként említette a forint árfolyamgyengülését, amit „sikerült valamelyest megfordítani”.

Méltatlanul alacsony a pedagógusok bére

Az oktatást érintő kérdésre azt mondta: méltánytalanul alacsony a pedagógusok bére. A magyar kormánynak az EU-val kötött megállapodása azt szavatolja, hogy „2025. január 1-én egy pedagógus bére átlagosan bruttó 800 ezer forint lesz és két évre rá az egymillió forintot is el fogja érni” – mondta.

(Ezek szerint az oktatást puszta költségként felfogó kormány jó nagy inflációval számol.)

A miniszter szerint ehhez az európai uniós pénzek visszatartásának meg kellene szűnnie, ez március végén megtörténhet. Azt mondta, a pedagógus szakszervezetek által támogatott politikai erők mindent megtesznek azért, hogy a tanárok ne kaphassák meg az országnak és nekik járó pénzeket. (Érdekes, hogy a miniszter a beszélgetésen korábban arról beszélt, hogy az EU-nak a magyar GDP-hez 1,4 százalékos a hozzájárulása, de ezek szerint az állam az alapműködését, az oktatás megfelelő finanszírozását sem tudja finanszírozni az EU nélkül.)

EU-s pénzből menne más is

A miniszter kitért arra is, hogy ha rendelkezésre állnak uniós források, jó esély van arra, hogy 2024-től a Modern városok programban folytatódjanak a leállított fejlesztések, és újabbak is indulhatnak. (Érdekes, hogy erre sincs forrása az erős és büszke európai országnak az EU nélkül.)

Kérdésre válaszolva azt mondta, ha Ukrajna nem változtat a magyar nyelvet visszaszorító nyelv- és oktatási törvényen, akkor nemcsak a NATO, hanem az EU felé sincs számára út. Gulyás Gergely szerint jó hír, hogy kedden egy olyan kezdeményezés érkezett, ami szerint Ukrajna hajlandó kétoldalúan megállapodni a törvények változtatásáról. (via MTI)