Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a keddi kormányinfón több ügyet is összekötött a pedagógusbér-emelésekkel.
Gulyás a 24.hu kérdésére magyarázta el, hogy a kormány hogyan látja a Vodafone-ügyletet és a pedagógusbér-emelést:
telekomóriás-felvásárlás = üzlet; oktatásra többet fordítani = költség.
Ez az elszólás azért is érdekes, mert korábban mintha nem ez lett volna a kormány hivatalos álláspontja:
Szakmai konszenzus van arról, hogy az oktatás meglehetősen jó befektetés. Korábbi tanulmányok ezt támasztják alá a közoktatásról, a felsőoktatással kapcsolatban pedig 2009-ben az OECD úgy számolt, hogy itthon egy diploma megszerzése az államnak kb. 25 ezer dollár kiadást jelent, míg adók és járulékok formájában sok éves összevetésben 275 ezer dollár bevételt hoz, vagyis tizenegyszeresen megtérül. (Feltéve persze, hogy a diplomások nem költöznek inkább külföldre.)
Ehhez képest drasztikusan csökken a tanárok keresetének vásárlóereje, miután az elmúlt hét évben a kormány befagyasztotta és a 2014-es minimálbérhez igazította a pedagógusbéreket. Tavaly rekordot döntött a betöltetlen tanári állások száma, volt olyan beszámoló is, ami szerint 160 ezer forint volt egy tanár alapfizetése az ország egyik legjobb gimnáziumában.
A tanárok most a magyar diplomás-átlagbér 60 százalékát kapják, vagyis szinte feleannyit, mint más hasonló végzettségű emberek. Fideszes politikusok rendre elismerik, hogy jogosak a követelések, de nem volt konkrét ígéretük a béremelésre, az oktatásügyért újabban felelős Pintér Sándor belügyminiszter a parlamenti meghallgatásán azt mondta: „Nem ígérek semmit, és azt betartom.” Ugyanakkor törvényjavaslatot nyújtottak be a tanársztrájk korlátozásáról, amit februárban rendeletbe foglaltak.
Ez indította el a tanárok polgári engedetlenségi mozgalmát. A pedagógusoknak egyébként nemcsak az alacsony bér fáj, hanem a szakmai autonómiától való teljes megfosztottság is.
A Portfolio júniusban arról írt, hogy a kormány oktatási kiadásainak GDP-hez mért aránya az 1995 és 2019 közötti időszakban átlagosan 5,3 százalék volt, de 2019-re lement 4,7-re, ami az EU-s átlagnak felel meg.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.